Már az sokatmondó, hogy a kedden benyújtott költségvetési törvényjavaslat szövegében
az egészségügy és a sport kifejezések ugyannyiszor szerepelnek,
ugyanis mind a két szó pontosan 101-szer van leírva.
Stadionokra a 2017-es büdzsében több tízmilliárd forintot, egészen pontosan 49,3 milliárdot különítettek el. Ebből a legnagyobb tétel a körülbelül százmilliárdból épülő Nemzeti Olimpiai Központ, azaz az új Puskás Ferenc Stadion, amelyre a jövő évi büdzsében – a 2016-os költségvetésben szereplő összeggel megegyezően – 35,9 milliárd forint szerepel.
Budapesten másik két stadion fejlesztésére összesen 1,5 milliárdot költenek majd:
különítettek el. Nem panaszkodhat öt vidéki város csapata sem:
kap stadionfejlesztésre. A kormány persze nem csak focira költ, amikor sportról van szó, hiszen tornatermekre és tanuszodákra is elkülönítettek pénzeket, igaz, nagyságrendileg sokkal kevesebbet, 3-3 milliárd forintot, de jut 2,5 milliárd kültéri sportparkok fejlesztésére is.
Nőtt a Hungaroring Sport Zrt. támogatása is: 12 milliárd forint helyett 2017-ben már 13,2 milliárdból gazdálkodhat a cég – ez az a cég, amely a Forma–1-es Magyar Nagydíjat is szervezi.
A nagyobb tételeket nézve jut még
Sok esetben a fentiek sem elég egyértelműek, viszont van olyan tétel is a költségvetésben, hogy „kézilabda infrastruktúra-fejlesztés”, amire 2 milliárd forint lett elkülönítve, ahogy a „nevelési, oktatási intézmények felújítása, beruházására” is van 3 milliárd forint.
További 8 milliárd forint megy a Magyar Olimpiai Bizottság által kiemelt sportágak támogatására, sportlétesítmény-fejlesztési feladatokra. 1 milliárd forint jut a kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatására is, míg a működésükre további 1,7 milliárd.
Szintén erős tétel a „sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása” is, amelyre 11,8 milliárd forint jut.
A versenysport támogatására 2,8 milliárd forint jut,
míg az országos sportági szakszövetségek akadémiáira és az MLSZ feladatainak támogatására további 3,9 milliárd forintot különítettek el. A versenysport és az olimpiai felkészülés szakmai támogatása is megér a büdzsének 1,7 milliárdot, ahogy a sporteredmények anyagi elismerése is, amelyre körülbelül 3 milliárd forintot szánnak.
Utánpótlás-nevelésre 2,4 milliárd forint, a fogyatékosok sportjának támogatására pedig 447 millió forint költenének 2017-ben.
terveznek költeni – pontosan ugyanannyit, mint az idén.
Ezek a tételek mindösszesen meghaladják a százmilliárd forintot,
miközben például a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (amit elvileg meg akarnak szüntetni) valamivel több mint 500 milliárdból gazdálkodhatna 2017-ben.
A törvényjavaslatban mindenesetre az is le van írva, hogy „a jövő évi költségvetés tervezete minden szakterület számára többletforrást juttat”.
Oktatásra 270 milliárd forint, egészségügyre 167 milliárd forint, a társadalombiztosítási és jóléti szférára 155 milliárd forint, a kulturális tevékenységekre 66 milliárd forint, a sport és szabadidős ágazatokra pedig 22 milliárd forint többletforrás jut 2017-ben.”
Visszatérve a szavakra: a jövő évi büdzsé törvényjavaslatának szövegében a sport 101-szer van megemlítve. Ezzel szemben
a kormány által oly fontosnak tartott család szót is csak 104-szer említi a büdzsé.
Az oktatás a szavak szintjén kétszer olyan fontos – 212-szer említik –, mint a sport. Az adócsökkentés nyolcszor is szerepel a szövegben, adóemelést még véletlenül sem említ, míg a nemzeti 397-szer van leírva a törvényjavaslatban.