Túlsúlyba kerültek az elhízottak a világban

Minden negyedik magyarországi iskolás túlsúlyos

Nem volt még ennyire jóltáplált az emberiség, most először globális szinten is gyakoribb az elhízás, mint az alultápláltság. Érdekesség, hogy ma már nem a leggazdagabb országok a legkövérebbek.

A történelem során először kerültek többségbe az elhízott emberek az alultápláltakhoz képest – állítja a The Lancet neves orvosi folyóiratban megjelent tanulmány. Az arány már nemcsak a fejlett világban, hanem globális szinten megfordult, amiben nagy szerepe van az éhezés visszaszorulásának is, bár az alultápláltság még mindig probléma a világ több országában. A tanulmányt több brit egyetem kutatói állították össze, akik 1975-től kezdve vizsgálták több ország testtömegindexről szóló statisztikáit.

Negyven évvel ezelőtt még az alultápláltak száma kétszerese volt az elhízottaknak,

ehhez képest az arány kiegyenlítődött, és mára már az ellenkező irányba fordult át” – olvasható a tanulmányban. „Mind globálisan, mind régiós szinten ez tapasztalható, kivéve a szubszaharai Afrika és Ázsia egyes részeit.”

A fejlődő országokban is csökken

Dél-Ázsia (India, Banglades) Közép- és Kelet-Afrika (Etiópia, Eritrea) egyes részein továbbra is gyakori egészségügyi problémát jelent az éhezés, az egészségesnél alacsonyabb testsúly, azonban a tanulmány szerint itt is várhatóan csökkenni fog az alultápláltság. Eközben, vélik a kutatók,

a fejlett világban az elhízás minden eddiginél elterjedtebb lesz:

az amerikai felnőttek 40 százaléka, míg a brit felnőttek egyharmada lehet elhízott.

Elhízásról orvosi értelemben egyébként akkor beszélhetünk, ha az ember testtömegindexe (BMI), azaz

a testtömeg és a testmagasság négyzetének hányadosa 30 felett van.

25 és 30 közötti érték esetén túlsúlyról beszélhetünk, 18,5 alatt pedig alultápláltságról. A tanulmány szerzői elismerik, hogy a testtömegindex nem teljesen pontos (nem tesz különbséget például izomtömeg és zsírtömeg között, ezáltal például az atléták is a túlsúlyos, vagy elhízott kategóriába kerülhetnek), azonban általában ez az az adat, ami globálisan a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre áll.

Nem a leggazdagabbak a legkövérebbek

A tendenciák azonban a BMI hiányosságai ellenére is egyértelműek. Érdekesség, hogy

az elhízás nem feltétlenül a legmagasabb jövedelmű emberek között a legjellemzőbb,

az átlagos jövedelmű országokat legalább annyira sújtja – ebben némileg kivételt jelent az Egyesült Államok és más angolszász ország. Az USA korábban minden elhízási statisztika elején állt, mára azonban megelőzte több kisebb állam is. „Az USA nem áll jól, bár messze nem itt a legrosszabb a helyzet elhízás terén” – mondta a tanulmány egyik szerzője, Majid Ezzati. Az elhízás a tanulmány szerint közel-keleti és észak-afrikai országokban, valamint több karibi és csendes-óceáni országban a leggyakoribb.

Az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Írország, Új Zéland és az Egyesült Királyság összesen a világ elhízott népességének mintegy ötödét adják – derült ki a tanulmányból.

A súlyos (II. vagy III. kategóriás) elhízás szintén az Egyesült Államokban a leggyakoribb:

a férfiak között minden negyedik, a nőknél minden ötödik olyan személy, aki 35 feletti BMI-vel rendelkezők, itt él.

Járványszerű elhízás Magyarországon

Más fejlett országban évtizedek óta viszonylag alacsony az elhízás. Japánban és Szingapúrban, valamint Ázsiában, Belgiumban, Franciaországban, Csehországban és Svájcban például az elmúlt 40 évben alig, vagy egyáltalán nem emelkedett az átlagos női testtömegindex.

Magyarországról ugyanez nem mondható el: 2003-ban például még csak 20 százalékos volt az elhízottság, addig mára Magyarország az EU egyik legkövérebb országa lett,

a 30 feletti BMI-vel rendelkező magyar felnőttek aránya 28,5 százalék

(az EU 27 tagállamában ez az arány áltagosan 16,6 százalék).