Nagykőrösi csatornaügy: bemutatták a szerződést

Nagykőrös, 2016.01.26.

Az Origo kérésére közzétette a vitatott csatornaberuházásról megkötött szerződést a Nagykőrösi Önkormányzat, pedig korábban a szerződő partner ügyvédje határozottan tagadta, hogy aláírtak volna ilyet. Helyi civilek szerint azonban túl sok az ellentmondás, és feljelentést tesznek.

Érvénytelen lehet a nagykőrösi csatornázásra felvett pénzből épülő útberuházásokról szóló szerződés – állítják helyi civilek. Az önkormányzat és a víziközmű-társulat cáfol, szerintük teljes körű felhatalmazást kaptak a szerződés aláírására, így a közelmúltban nyilvánosságra hozott szerződés is érvényes, pedig korábban a társulat ügyvédje még ennek az ellenkezőjét állította.

Zágráb Nándor, a Jobb Nagykőrösért Egyesület alelnöke, korábbi közgyűlési képviselő szerint további kérdéseket is felvet a bemutatott szerződés. Nem világos, hogy az önrésztámogatásról jogszerűen kötött-e szerződést a társulat, mivel az összeg akkor még nem volt a víziközmű-társulat birtokában. Március végén még ugyanezt állította a közműtársulat ügyvédje is,

aki ekkor azt mondta, a szerződést éppen ezért nem is írták alá, az „nem létezik”.

Az ellentmondások miatt Zágráb Nándor a bíróságon törvényességi felügyeleti eljárást kért a társulattal szemben. A közműtársulat elnöke, Mártonfalvi Pál az Origo kérdésére elismerte, hogy a pénz akkor még nem volt a társulat számláján, szerinte azonban ettől a szerződés még jogszerű, hiszen a küldöttgyűlés és az önkormányzat is megszavazta.

Nagykőrös, Kossuth tér Fotó: Marton Szilvia - Origo

Visszajár-e?

Ahogy korábban írtuk, a városban nagy vihart kavart, hogy az eredetileg csatornázásra kapott önrésztámogatást útépítésre költötték. Nagykőrös 2007-ben pályázott sikeresen egy állami, EU-s forrást elosztó tenderen, aminek lényege az volt, hogy az állam 85 százalékban támogatja a csatornák felújítását. A maradék 15 százalékot, 845 millió forintot az önkormányzatnak kellett előteremtenie, a pénzt a felújításokban érintett lakosoktól szedték be (ez fejenként 200 ezer forint költséget jelentett).

A csatornázás szervezésére az önkormányzat víziközmű-társulatot alapított,

ennek később nagy szerepe lesz.

2013-ban azonban az állam szerződést módosított az önkormányzattal: az állam vállalta, hogy a beruházásnak nemcsak 85, hanem 95 százalékát fedezik, ezt a pénzt el is utalták az önkormányzatnak, az ő feladatuk volt, hogy azt átadják a Nagykőrösi Víziközmű Társulatnak. Ezzel keletkezett

558 millió forint szabad forrás,

hiszen a 845 millió forint önrészt addigra már befizették a lakosok. Sokak szerint ezt vissza kellene osztani a befizetőknek, csakhogy egy 2014-es döntés alapján az 558 millió forintot útfelújításokra – mások szerint új utak építésére – költötték.

Hűtlen kezelés a vád

Időközben kiderült az is, hogy az útmunkálatok során a polgármester, Czira Szabolcs rokonához köthető cégek teljesítettek megrendelést.

A polgármester tagadta, hogy tudna bármilyen kapcsolatról

a beruházást hivatalosan teljesítő kisebb cégek, a Sutus Bau és a Tief Terra, illetve a polgármesterhez köthető Duna Aszfalt között. Két nappal a nyilatkozata után a Duna Aszfalt egyedüli tulajdonosa lett a Tief Terrának.

Kiderült az is, hogy a Duna Aszfalt védjegyét a tiszakécskei lakhelyű Dr. Czira Szabolcs, a polgármester fia jegyezte be.

Czira Szabolcs, a Duna Aszfalt védjegyének bejegyzőjeként Forrás: Origo

Helyi civilek és az ellenzéki pártok feljelentést tettek hűtlen kezelés és csalás miatt a rendőrségen és az EU csalás elleni hivatalánál is, ott be is fogadták a bejelentést. Most azt állítják, a víziközmű-társulat több szempontból jogszerűtlenül adta át az 558 millió forintot, az erről bemutatott szerződés szerintük érvénytelen.

Mégis van szerződés

Mártonfalvi Pál, a Nagykőrösi Vízközmű Társulat elnöke az Origónak azt mondta,

a társulat társberuházói szerződést kötött az önkormányzattal,

amelyben szerepelt az 558 millió forintos önkormányzati céltartalék elköltése (többek között) a csatornázással kapcsolatos útrehabilitációra. Vagyis az olyan utak kijavítására, amelyeket érintett a csatornaépítés.

„Lényeges, hogy nem csak csatornákról szól ez a szerződés, de

bizonyos utakat fel kellett bontani a csatornázás során, ezeket helyre kellett állítani.

Egyes utcákban földutak voltak, amelyek a munkálatok során instabillá váltak, ezért ezeket muszáj volt leaszfaltozni, ez egyben a csatorna állagát is védi” – mondta Mártonfalvi Pál. Azt mondta, a csatornaépítések, és az útrehabilitáció is, a város területének nagy részét érintették.

Az Origo kérésére

a nagykőrösi önkormányzat elküldte a társberuházói szerződést.

Ebben valóban az szerepel, hogy a víziközmű-társulat és az önkormányzat megállapodnak, hogy az 558 millió forintos önrésztámogatást (amely céltartalékként áll az önkormányzat rendelkezésére), a csatornázásban érintett terület rehabilitációjára fordítsák.

A nagykőrösi önkormányzat és a víziközmű-társulat közötti társberuházói szerződés egy részlete Forrás: Origo

Zágráb Nándor korábban azt mondta, amennyiben a társulatnak mégis a birtokában volt az adott összeg, jogszerűen mégsem tudta volna az önkormányzat rendelkezésére bocsátani, mivel arra a társulat küldöttgyűlése nem jogosította fel. „A küldöttgyűlés valóban megszavazta, hogy a társulat társberuházási szerződést kössön az önkormányzattal,

azonban olyan kérdésről szavaztak, amiben nem szerepelt az 558 milliós összeg,

még az sem, hogy az önrésztámogatást használnák fel a csatornarehabilitációra” – mondta.

Melléklet volt?

Kérdésünkre, hogy a „Víziközmű-társulat és az önkormányzat közötti szerződés aláírása előtt, vagyis 2014. február 27-ig az önkormányzat elutalta a társulatnak az államtól kapott, 558 millió forintos önrésztámogatást”, a város polgármesteri kabinetje e-mailben azt válaszolta, hogy „az önkormányzat mindenkor

az érvényes jogszabályok szerint, messzemenő körültekintéssel,

szakszerűséggel jár el az egyes ügyek intézése kapcsán.”

Korábban a társulat több tagja is azt mondta, hogy amikor megszavazták a társberuházói szerződést, nem tudták, hogy az az 558 milliós önrésztámogatásra vonatkozik. A szavazásról készült jegyzőkönyvben valóban nem szerepel erre való utalás, Mártonfalvi szerint viszont mellékletként láthatták a szerződéstervezetet.

Nincs a könyvelésben

A támogatásra vonatkozó kérdésünkre Mártonfalvi Pál ezt válaszolta (a válasz közzétételéhez csak úgy járult hozzá, ha azt teljes terjedelmében közöljük):

„Társulatunk hiteles (és a jelen esetben fontos a hitelesség) mérlegbeszámolóját Ön is megtalálhatja az alábbi linken. A mérlegbeszámoló nem véleményeken, hanem a számviteli szabályokon alapul. Víziközmű Társulatunk

2014-es mérlegbeszámolójában természetesen nem szerepel 558 millió forintos önrésztámogatás,

mivel támogatást a Víziközmű Társulat nem kapott.

Zágráb Nándor, a Duna Aszfalt munkaautójával, az útmunkálatok egyik helyszínén Forrás: Origo

A »szerződés« (itt: társberuházói szerződés) jogszerű, mivel az Önkormányzat és a Víziközmű Társulat közötti viszonyokat szabályozza. Az Önkormányzat által meghozott 13/2014. (II.14.) számú határozat Polgármester úr részére előírta a szerződés megkötését.

Ez nem azt jelenti, hogy az Önkormányzat átadott 558 millió Ft-ot a Víziközmű Társulatnak.

Ilyet csak Zágráb úr állít, aki maga is megszavazta az Önkormányzat 13/2014. (II.14.) számú határozatát, amelynek melléklete a hivatkozott szerződés. Tehát Zágráb úr pontosan tudja, hogy milyen szerződés született és annak mi a tartalma. Zágráb úr azt is pontosan tudja, hogy a szerződésben nem szerepel az, hogy az Önkormányzat átad (át fog adni) 558 millió Ft-ot a Víziközmű Társulatnak.”

Az ügyvéd szerint tévedés volt

További ellentmondást mutat viszont a március 24-én, a víziközmű-társulat küldöttgyűlésén készült videó. Ezen ugyanis a víziközmű-társulat ügyvédje, egyben az ülés levezető elnöke, Fekete Zoltán azt állítja, hogy a pénz

nem is volt soha a víziközmű-társulatnál. Tehát egy nem létező dolgot nem lehet átengedni.

Ha ilyen nyilatkozatot tett az elnök úr, akkor valamilyen formában tévedésben volt.”

Még furcsább, hogy Fekete Zoltán ugyanezen a gyűlésen azt is állította, hogy – a fenti hiányosságok miatt – az önkormányzat és a társulat között nem jött létre az önrésztámogatásról szóló szerződés.

558 millió Ft-os „Társberuházói szerződést” nem írtak alá.

„Még egyszer elmondom, 558 millió Ft-os társberuházási szerződés nem létezik” – hangzik el a társulat ülésén készült videón. Kérdésünkre, hogy miért állíthatta ezt a társulat ügyvédje, a Nagykőrösi Víziközmű Társulat elnöke cikkünk megjelenéséig csak annyit válaszolt: „Sajnálom, de ebben a kérdésben nem tudok Önnek segíteni. Nem nézegetjük és nem kommentáljuk Zágráb Úr facebook oldalát.” A válasz azért is furcsa, mert a felvételek tanúsága szerint a társulat március 24-i ülésén Mártonfalvi Pál is részt vett.

Zágráb Nándor szerint az aláírt szerződést azért nem mutatták be korábban, mert ha azt az utólag közzétett formában valóban megkötötték, akkor a szerződés érvénytelen. „A víziközmű-társulat, amikor megkötötték a társberuházási szerződést az önkormányzattal, még nem volt birtokában az önrésztámogatásnak, ahogy az a 2014-es beszámolóból is kiderül, emiatt nem is köthetett volna szerződést ennek felhasználásáról” – mondta. Szerinte így a most közzétett szerződés kimerítheti az okirat-hamisítás tényállását, emiatt a Jobb Nagykőrösért Egyesület feljelentést is tett,

a víziközmű-társulattal szemben pedig törvényi felügyeleti vizsgálatot kértek

a cégbíróságtól.