A monetáris tanács értékelése szerint a 15 bázispontos csökkentéssel az irányadó ráta 0,9 százalékos szintje
biztosítja az inflációs cél fenntartható elérését és a reálgazdaság megfelelő ösztönzését.
Az egynapos betéti kamatot mínusz 0,05 százalékon tartotta a monetáris tanács, míg az egynapos hitelkamat az alapkamat 15 bázispontos csökkentésével 1,15 százalékra mérséklődött.
A jegybanknál úgy vélik, átmeneti megtorpanást követően folytatódik a magyar gazdaság növekedése, amelyet azonban változatlanul kihasználatlan kapacitások jellemeznek, így a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatású marad. Az infláció tartósan a jegybanki cél alatt alakul, közölte az MNB.
Huzamosabb ideig maradhat a jelenlegi kamatszint, írja kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A bank elemzői arra számítanak, hogy
a mostani kamatcsökkentést követően a jövő év végéig változatlanok maradnak a kamatok,
miközben a bankközi kamatok (BUBOR) irányadó jellege erősödhet. A kamatok alacsony szinten tartását támogatja, hogy 2018 előtt nem várható az inflációs cél elérése, valamint hogy a külső adósság és sérülékenység meredek csökkenése, illetve a kockázati megítélés javulása csökkenthetik a kockázati felárakat, közölte az elemző.
Barczel Vivien, az Erste makrogazdasági elemzője szerint 2017-ben sem fog teljesülni a jegybank 3 százalékos inflációs célja, ami az alacsony alapkamat irányába mutat.
„A jegybank további lépéseit illetően a közlemény szolgálhat érdemi információval, habár a legutóbbi döntés jegyzőkönyve szerint a tanácstagok közül többen óvatosságra hívták fel a figyelmet a ciklus folytatásának mértékét illetően” – közölte az elemző. Az Erste szakértői szerint
nem kizárt, hogy júniusban még tovább vágja a tanács az irányadó rátát,
0,75 százalékra mérsékelve azt, amely egyben a ciklus alját is jelentheti.
A lényegesen gyengébb első negyedéves magyar GDP adat is inkább a további monetáris enyhítés irányába mutat, ugyanakkor a jelentős hazai béremelkedés, a nyersanyag árak visszapattanása, és a hazai inflációs folyamatokban mutatkozó változások óvatosságra inthetik a jegybankot, írja kommentárjában Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Szerinte a nemzetközi tőkepiacokon a júniusi Brexit-szavazás, illetve egy esetleges júniusi Fed-kamatemelés okozhat feszültséget a piacokon, mely hatására az MNB is tartózkodhat a további vágástól.
A Equilor elemzői szerint az amerikai jegybank júniusban vagy júliusban idén másodszorra emelheti az alapkamat szintjét. Ha a kamatemelésre csak júliusban kerül sor, az teret engedhet az MNB-nek arra, hogy a június 21-én esedékes kamatdöntő ülésén csökkentse az irányadó kamatszintet anélkül, hogy a feltörekvő devizák, illetve az állampapírok piacán nagyobb turbulenciával nézne szembe. Előrejelzésük szerint
a jelenlegihez közeli szinteken érhet véget a kamatcsökkentési ciklus.