„Több hetes gondolkodás után az Európai Bizottság úgy döntött, tovább gondolkodik” – értékelte az EB mostani döntését a Bloomberg. A bizottság a napokban Spanyolország és Portugália költségvetését tárgyalta, a két ország ugyanis ismételten megszegte a számukra előírt költségvetési szabályokat, a megengedettnél magasabb deficitet halmoztak fel.
Ennek Spanyolországban köze lehet ahhoz, hogy
júliusban választásokat tartanak
– ezért a két ország ügyében ezután hozna csak döntést az EB.
A maastrichti szerződés értelmében az EU tagállamai nem halmozhatnak fel három százaléknál nagyobb a GDP-arányos költségvetési hiányt. Spanyolország ezt már bőven túllépne, az idei költségvetésükben 5,1 százalékos volt a hiány. Portugália deficitje valamivel kevesebb, de még mindig a határérték feletti, 4,4 százalék volt. Szintén ez a szerződés írja elő, hogy a tagországok büdzséjében bevételi oldal minimum a kiadási 60 százaléka kell, hogy legyen. Ezt azonban a szerződés megkötése
kilenc ország is túllépte, akik ellen jelenleg is kötelességszegési eljárás folyik
– igaz, közülük Ciprus, Írország és Szlovénia rendbe tette a költségvetését, ezért az EB várhatóan megszünteti velük szemben az eljárást.
A Bloomberg szerint nonszensz, hogy az Európai Bizottság „az EU-s pénzügyi politika sarokkövének” nevezi ezeket a költségvetési szabályokat, hiszen ezeket rendszeresen megsértik a tagállamok. Ezért a fókusz megváltoztatására, a pénzügyi politika teljes átgondolására lenne szükség.
Probléma az is, hogy az EB kezében nincs eszköz a szabályok betartatására – írja a Bloomberg szerzője. Jelenleg, írja a szerző, egy kötelességszegési eljárással gazdasági eszközökkel büntethetők a renitenskedő államok, kérdéses azonban, hogy
érdekében állna-e az EU-nak már eleve gyengélkedő gazdaságokat tovább gyengíteni.
A megoldást a Bloomberg szerint az jelentené, ha az eurozóna egyfajta laza financiális unióvá válna, ahol nemcsak a fizetőeszköz, de a költségvetési politika is közös. Ehhez azonban szerinte hiányzik a széleskörű társadalmi támogatottság.
Áthidaló megoldásként a szerző a befektetések támogatását javasolja, hiszen az EU több országában a gazdasági válság óta történelmi mélyponton van a befektetések száma, ami hozzájárul a magas államadóssághoz is.
A tavaly megalakult Európai Stratégiai Befektetési Alap (EFSI) erre pont alkalmas lenne,
elsősorban infrastrukturális beruházásokat támogathatna, amelyek felpezsdíthetnék a gazdaságot a leszakadó országokban.
Ráadásul az alap jellemzően olyan projekteket támogat, amelyek létjogosultságát kevesen vitatják: az angliai Birminghamban például egy új kórházat,
Franciaországban 40 ezer lakás energiatakarékosabbá tételét támogatták
a közelmúltban. Az alap eddig összesen 9,3 milliárd eurót fektetett be hasonló infrastrukturális projektekbe – a szerző szerint sürgősen növelni kéne az alap tőkéjét és kifizetéseit.
Szükség lehet emellett a magánbefektetések támogatására is, ehhez elsősorban olyan törvények megszüntetésére lehet szükség, amik az EU-n belül még korlátozzák a tőke szabad áramlását. Javasolja még ezek mellett a bankszektor egységes szabályozását – utóbbi két ponthoz viszont már az EU alapszabályának módosítására lenne szükség.