Az Európai Bizottság illetékes szóvivője pénteken megerősítette, hogy a brüsszeli testület az előző napon úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak, és ezzel
megindult az eljárás a 2014 decemberében elfogadott jogszabály ügyében.
A kormány megtiltaná a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyvállalatoknak, amelyek mérleg szerinti eredménye két egymást követő üzleti évben is nulla vagy negatív, vagyis veszteségesek, és nettó árbevételük meghaladja az 50 milliárd forintot.
Az érintett láncok forgalmának jelentős részét teszik ki a napi fogyasztási cikkek. Ez akár több cég megszűnéséhez is vezethetne, emiatt indított most az Európai Bíróság újabb kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen.
A magyar kormánynak két hónapja van, hogy válaszoljon a brüsszeli felszólításra.
Nem egyeztethetők össze az uniós joggal a Szép kártya és az Erzsébet étkezési utalvány rendszereinek egyes elemei. A bíróság keddi döntése szerint sérti az uniós elveket az, hogy külföldi vállalatok magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki Szép kártyát.
A Szép kártyát és az Erzsébet-utalványt jelenleg csak olyan cég bocsáthatja ki, amelyik a magyarországi jog szerint jött létre. Ezzel kizártak olyan cégeket, amelyek külföldi alapításúak voltak. Lényegében ezzel a szabállyal szorították ki 2012-ben a francia Edenredet, a Le Cheque Déjeuner-t és a Sodexót a magyar piacról. Ők fordultak az Európai Bírósághoz.