Miután 2014-től hatalmas robbanás következett be az on-demand startupok finanszírozásában, a befektetők mára visszafogták magukat, egyre nehezebb környezetet teremtve a fiatal cégek számára – írja a Bloomberg.
A technológiájuk révén a termékekhez és szolgáltatásokhoz azonnali hozzáférést biztosító (on-demand) vállalatok finanszírozása úgy is zsugorodott az elmúlt két évben, hogy a fiatal szektor maga igencsak felpörgött – mondják a CB Insights elemzői. Erre a cégek úgy reagáltak, hogy elkezdték szétkürtölni, mennyire nyereségesek (vagy legalábbis azok lesznek), hogy
visszaszerezzék a kockázati tőkések bizalmát.
A történet érdekessége azonban, hogy a startupok igencsak sajátosan kezelik a nyereségesség fogalmát.
Az óriások közül az Uber például közölte, hogy nyereségesen működött az USA-ban és Kanadában az első negyedévben. A Lyft közölte, hogy tiszta és határozott úton jár a nyereségességhez. Rajtuk kívül a Postmate bejelentette, hogy nyereséget fog elérni 2017 végére, míg a DoorDash (mindkét utóbbi vállalat szállítással foglalkozik) „cash-flow pozitív” lett néhány piacon.
Miközben pedig a tőzsdén kereskedett társaik a technológiai szektorban, mint az Amazon vagy a Facebook, fokozatosan közelednek az általánosan elfogadott számítási irányelvek felé, addig a startupok a kevésbé közkeletű módszerek sajátos keverékeit valósítják meg az eredmények közlésekor.
Amikor például az Uber azt közli, hogy nyereséges, kihagyja a számításból az alkalmazottaknak juttatott részesedési juttatásokat, ahogy a kamatokat és az adókat sem. Legfontosabb amerikai riválisa, a Lyft még a „nyereségességhez vezető út” részleteit sem hajlandó közölni, vagyis
nem lehet tudni, hogy mikor és milyen módon érik el a céljukat.
Egy másik gigász, az Airbnb szintén nem közölt részleteket, amikor a menedzsment bejelentette, „nem kell már sok idő” a nyereségesség eléréséhez.
A másik sajátos módszer, hogy a cég lebontja a számait az egyes piacokra, hogy bizonyítsa érettségét a különböző várásokban vagy országokban. Mindeközben a számítások persze jelentősen eltérnek. Ezen stratégia igen kreatív alkalmazását mutatta meg a Luxe, on-demand parkoló szolgálat, amely egyszerűen csak közölte,
néhány városban nyereséges,
bár még azt sem árulta el, melyekben. Ez a cég egyébként a bruttó profit alapján határozza meg a nyereségességet, kizárva a központi működési költségeket.
Mindezzel az a probléma, hogy továbbra sem szakítja ki a homályból a menő startupok működési számait és eredményeit. Egyszerűen az látszik, hogy a tőke megcsappanásával, sokan igyekeznek vagy életben maradni, vagy fenntartani a finanszírozást azzal, hogy bizonygatják nyereségességüket (vagy annak lehetőségét). Mindazonáltal a kreatív számítások és a titkolózások továbbra sem teszik világossá, pontosan milyen eredményekkel és valódi potenciállal bírnak ezek a cégek.