A takarékok az MNB felügyelete alá kerültek

Budapest, 2012. január 12. A Takarékbank neve és logója, valamint egy plüssméhecske a pénzintézet ideiglenes székházában, a budapesti Margit Házban, a II. kerületi Tölgyfa utcában. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az országgyűlés egy nappal a beterjesztés után megszavazta azt a jogszabályt, ami a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá helyezi a takarékszövetkezeti rendszert. A jegybank a jövőben nem csak ellenőrizhet, de menet közben beavatkozhat majd. A jegybank hatáskörébe kerülnek a bírságok, a szankciók, a felfüggesztések, valamint az engedélyek visszavonása. 

Az országgyűlés június 7-én a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bankfelügyeleti ellenőrzése alá helyezte a teljes takarékszövetkezeti rendszert. A képviselők kivételes sürgős eljárásban hagyták jóvá a nemzetgazdasági miniszter szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló, egy nappal korábban beterjesztett előterjesztését.

Ellenőrizhet és beavatkozhat

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a változtatásokat azzal indokolta, hogy a kormány továbbra is stabil, versenysemleges, a gazdaság érdekeit megfelelően szolgáló hitelintézeti és bankrendszert szeretne. Jelezte,

a felügyelet nemcsak ellenőrizhet, hanem menet közben beavatkozhat,

például a takarékszövetkezeti integráció központi bankját átfogó vizsgálat indítására kötelezheti.

A tárcavezető szerint sokkal szigorúbb, egységesebb ellenőrzést jelent, hogy a felügyelet kezdeményezési hatáskörébe kerülnek a bírságok, a szankciók, a felfüggesztések, valamint az engedélyek visszavonása. Fontos módosításként értékelte továbbá, hogy

nem jogszabály jelöli majd ki hosszú távon a takarékszövetkezeti integráció központi bankját, ami most a Takarékbank,

hanem a versenysemlegességet érvényesítve a szövetkezeti hitelintegrációs szervezetnek lesz nagyobb jogosítványa.

A Takarékbank megszűnik a takarékok központi bankjának lenni Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A parlament döntésének eredményeként a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) dönthet majd a jövőben a tisztségviselői felfüggesztésekről.

Demján levelet írt Orbánnak

Demján Sándor korábban nyílt levélben írt arról, hogy a takarékszövetkezeti integráció célja a szövetkezeti szektor eredményének és vagyonának növelése volt, az eddigi események azonban ennek ellenkezőjét támasztják alá. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke szerint az FHB tőkeemelésénél bizonyos szövetkezeteket kényszerítettek, hogy "a névérték hétszeresén vegyenek új részvényeket".

Demján Sándor állította továbbá, hogy

egyes üzleti körök "céghálót szőnek" a takarékszövetkezeti szektor köré, és "parazitaként szívják ki erőforrásait".

Orbán válaszolt Demjánnak

A miniszterelnök válaszában azt közölte, a kormány sikeresnek ítéli, egyben lezártnak tekinti a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását, "kétes ügyletektől való megszabadítását" és feltőkésítését. Jelezte azonban, elfogadja Demján Sándornak azt a véleményét, hogy a takarékszövetkezeti rendszer nem működhet megfelelő felügyelet nélkül. Azzal is egyetért - közölte -, hogy a felügyelet szempontjából a magyar bankszektornak versenysemlegesnek kell lennie.

Orbán Viktor azt is tudatta, a kormány ellenzi, hogy a takarékszövetkezetek további FHB-részvényeket vásároljanak. Ennek megakadályozására a szükséges lépéseket megteszik. Hozzátette, a Demján Sándor nyílt levelében tudomására hozott feltételezett összefonódásokról alapos tényfeltárás után és kellő időben tájékoztatni fogja az OTSZ elnökét.