„Ha olimpiára kell készülni, akkor sok minden megépül, ami nem épült volna meg, illetve előbb épülne meg, mint korábban tervezték” – mondta Tarlós István főpolgármester. Jövőre vizes világbajnokságnak ad otthont Budapest, amit a sportvilág a harmadik legnagyobb sporteseménynek tart a világon. Mint mondta, ezután döntenek a 2024-es olimpia helyszínéről Limában. Ha úgy döntenek, hét évünk lesz felkészülni a rendezésre, mondta a főpolgármester
Tarlós István szerint egy budapesti olimpia gazdaságilag is előnyöket jelentene az országnak:
A főpolgármester szerint az olimpia nagy lehetőség mindenki számára. Az Agenda 2020 azért született meg, hogy utat nyisson a Budapest-méretű városoknak: Tarlós István szerint a magyar főváros illeszkedhet leginkább a NOB elképzeléseibe, amennyiben komolyan veszik az Agenda 2020-at.
„Ott van a helyünk a házigazdák sorában" – jelentette ki azután, hogy elmondta, Magyarország az egyetlen olyan ország az olimpiai éremtáblázat első tíz helyezettje közül, amely még nem rendezett olimpiát.
„Én azok közé tartozom, akik elfogultan olimpiapártiak" – mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke. Szerinte jó lenne, ha Magyarország az önismeret felé fordulna, és véget érne a hungarosíiták és hungaroszunniták közötti harc.
Mint mondta,
egy olimpia a térképre tenné az országot.
Szerinte a japán fellendülés is egybeesett a tokiói olimpiával, így bízik benne, hogy Magyarország is megkapja az esélyt.
„Ha nem lesz felzárkózás, akkor 50 év múlva nem lesz Magyarország" – jelentette ki Demján Sándor, aki szerint sokan elhagyják az országot, és csak a rászorulók maradnak. Egyetlen esélyünk van, ha Magyarország felzárkózik, megtartja a jó munkaerőt, és ebben segíthet szerinte egy olimpia.
Ha nem lenne olimpia, akkor is be kellene hoznunk azt a gyalázatos lemaradást, amit a politika okozott, jelentette ki Demján.
Mindenki emlékszik arra a gyalázatos döntésre, amikor 1996-ban nem kapta meg Görögország az olimpiarendezés jogát – a centenárium miatt –, emiatt Demján egy kicsit aggódik, hogy a döntéshozók hogyan döntenek majd, de bízik benne, hogy tisztességes döntés fog születni – a görögök végül a 2004-es játékoknak adhattak otthont.
30 százalékra becsülöm azt, hogy olimpiát rendezhetünk"
– tette hozzá.
Ha nem mi rendezzük, akkor is vannak olyan fejlesztések, amiket mindenképpen el kell végezni. „Ha egy főváros nem versenyképes, akkor az ország sem az" – mondta Demján Sándor.
Minőségi szakmunkásokra van szükség, ilyenek pedig nincsenek, helyette csak „-lógus”-ok vannak, emiatt Demján szerint „ez egy beteg ország”. Mint mondta, szakácstól pincérig, portásig, nyelveket beszélő emberekre van szükség. „Elmentek a szakmunkások, sokkal több pénzt keresnek máshol” – mondta. A szakképzett munkaerő hiánya szerinte a leginkább az építőiparban érhető tetten.
Demján szerint az is fontos, hogy
a korrupció gyanúja sem merülhet fel az olimpiarendezés körül,
sőt, kezdeményezné az olimpiát érintő korrupciós bűncselekmények esetében a büntetési tételek megduplázását.
„Örülök, hogy Demján Sándor 30 százalékra teszi az esélyeinket” – mondta Fürjes Balázs, a budapesti pályázat vezetője, aki szerint ennél talán nagyobbak az esélyeink. Ha megkapjuk a rendezés jogát, akkor hét év lenne a felkészülésre. Szerinte ez kevés idő, de így is rengeteg olyan projekt fejeződne be, amivel már eleve jó eséllyel pályázhatnánk.
Valaha Budapest is csak egy álom volt a 19. században, ahogy most az olimpiarendezés az, mondta Fürjes Balázs, aki szerint jelenleg épp a főváros megújulásának lehetünk a tanúi. Szerinte három fundamentuma van a budapesti pályázatnak:
„Ha megnyernénk a rendezési jogot, hét év alatt a szükséges dolgok megvalósíthatóak” – jelentette ki a magyar pályázat vezetője. 2024-ben pont 20 éve leszünk az unió tagjai, addig pedig 20 ezer milliárd forint uniós forrást költhetünk el.
Budapestnek van egy 2020-as és egy 2030-as fejlesztési terve, ezeket figyelembe is vették a pályázat összeállításakor, a helyszínek kiválasztásakor.
Közlekedési infrastruktúra-fejlesztések valósulnak meg Budapesten, ahol minden nagyobb statisztikai hivatal (OECD, EU, KSH) szerint is növekedni fog a lakosságszám, mondta Fürjes Balázs.
A budapesti olimpia legfontosabb „városfejlesztő” hatásai:
– új Duna-híd építése (Galvani híd), a belváros jelentős tehermentesítése,A pályázat vezetője szerint az olimpia garancia a különböző fejlesztésekre, amelyekre az elmúlt években, évtizedekben nem jutott idő, forrás.
„Nem Budapest van az olimpiáért, hanem az olimpia Budapestért” – jelentette ki Fürjes Balázs, aki szerint ez az egész projekt egy gyorsítópálya. Szerinte az olimpia nélkül ezek a beruházások, fejlesztések később, és torzultan valósulnának csak meg.
Önmagában már a pályázat is haszonnal jár, hiszen hetente milliók hallják Budapest nevét a világon.
„Budapest mérete már önmagában is előny” – mondta András Krisztina a kerekasztal-beszélgetésen. A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint már önmagában az Agenda 2020 is jelentősen növeli Budapest esélyeit.
Finta Sándor, a Budapest 2024 Zrt. Építészeti és Városfejlesztési igazgatója az utóhasznosításról és az ideiglenes létesítmények fontosságáról beszélt. Elképzelhető például, hogy lesz olyan elem az egyes létesítményekben, amely már eleve Sydneyből érkezne Budapestre, majd innen vándorolna tovább.
Takács Miklós, a Főmterv Zrt. közlekedéstervezési igazgatója szerint arra a kérdésre, hogy anyagilag megéri-e, nagyon képlékeny a válasz, mert ez attól is függ, hogy mit helyezünk el a számlálóban.
Takács Miklós szerint Budapest „képes megrendezni egy olimpiát”.
Zubreczki Dávid, az Urbanista blog szerkesztője csak abban az egy dologban nem ért egyet a felszólalókkal, hogy olimpiát kell rendezni – minden másban osztja a nézeteiket. Ezeket a fejlesztéseket szerinte olimpiától függetlenül is el kellene végezni. Elmondta azt is, hogy eddig sehol sem sikerült tartani a kezdeti költségeket. „Jó lenne, ha ebben is mi lehetnénk az elsők” – jelentette ki.
Kell az olimpia, hiszen e nélkül ezek a fejlesztések is csak álmok maradnak"
– reagált Albrecht Ute, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. igazgatója. Finta Sándor is azt tartja fontosnak, hogy ezek a fejlesztések, beruházások katalizátor nélkül kérdéses, hogy mikor is valósulnának meg.
Albrecht Ute szerint
egy budapesti olimpia katalizátorként hatna a különböző városfejlesztésekre.
Szerinte, ha Budapesten történik valami, annak országos hatása van, így ha jól csinálnánk itt valamit, annak valószínűleg jótékony hatása lenne az egész ország számára.
András Krisztina szerint Barcelona is jó példa. A történet nem 1992-ben kezdődik, hanem sokkal inkább 1979-ben. A várost ugyanis több fázisban emelték arra a szintre, mint ahogy most ismerjük. Barcelonának volt városstratégiája, hangsúlyozta az egyetemi docens.
Fürjes Balázs is reagált az elhangzottakra. Szerinte akik ellenzik az olimpiát, azok keresik az ellenérveket.
Ha nem lenne értelme olimpiát rendezni, akkor már a harmadik után abbahagyták volna”
– mondta a magyar pályázat vezetője, aki szerint ha ez valóban így van, a világ hülye.