Bár különböző statisztikákat lehet találni arról, hogy mennyit keresnek a pályakezdő informatikusok, az adatokból az látszik, hogy
300 és 400 ezer forint közötti havi bruttó jövedelemhez juthatnak átlagosan.
Ráadásul a frissen végzettek körében ma már nem nagyon lehet arról beszélni, hogy nem találnak munkát, egy közelmúltban tartott rendezvényen az egyik nagy egyetem oktatója arról beszélt, hogy gyakorlatilag
lábon kelnek el”
a tanítványaik, vagyis még kézhez sem kapják a diplomát, már le is csapnak rájuk az informatikai cégek.
Nem számít újnak az információ, hogy rengeteg informatikus hiányzik a magyar piacról, a legújabb adatok alapján már 20 ezer fölött van azoknak az állásoknak a száma, amelyek azonnal betölthetők lennének, ha adott lenne az elegendő szakember. A hiány oka, hogy
a felsőoktatás kibocsátása nem követi a munkaerőigény növekedését,
ahogyan arra a Bell Research tanulmánya rámutat.
Az elemzés szerint a hazai informatikai és mérnöki felsőfokú oktatásra jelentkezők és felvettek száma csökken. A túljelentkezési arány alacsony, nincs valódi verseny a bekerülésért. Ez abból is adódik, hogy sok szülő és gyerek úgy gondolja, hogy a középiskolában megszerzett matematikatudás nem elegendő ahhoz, hogy teljesítsék az egyetemeken elvárt szintet. Ez egyébként részben igaz is, és a felsőoktatási intézmények az IVSZ-szel (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) folytatott egyeztetésen jelezték, hogy nem engedhetnek az elvárt matematikai tudásból, mivel arra épül a tananyag.
A BellResearch tanulmánya is rámutatott arra, hogy a jelenlegi köznevelési informatikaoktatás céljaiban, mennyiségében, tartalmában és eszközeiben
nem alkalmas a felsőfokú képzés által igényelt bemeneti tudásszint átadására,
sem pedig a pályaorientációra, a szakma iránti érdeklődés felkeltésére. A csökkenő óraszámok tovább gyengítik az informatikaoktatást, és ellehetetlenítik az érettségit.
Emellett komoly problémát jelent az is, hogy még mindig számos sztereotípia él a társadalomban, és így a fiatalokban is arról, hogy milyenek az informatikusok. Sokan maguknak való, a megjelenésükre kevésbé odafigyelő, csak a munkájuknak élő embereknek tartják őket, az informatikát (IT) pedig olyan területnek, ami igencsak korlátozza a lehetőségeket.
Pedig a helyzet az, hogy köszönhetően annak, hogy ma már szinte mindenhol – a mezőgazdaságtól a bányászaton át a közlekedésig és egészségügyig - fontos szerepet játszik az IT, így az
ezt a területet választók is olyan szegmens felé fordulhatnak, ami a programozáson túl is érdekli őket,
legyen az akár a borászat, a környezetvédelem vagy éppen az oktatás.
Emellett a tudás gyarapodásával párhuzamosan gyorsan nőnek a jövedelmek is, ráadásul ma már egyre több IT-cégnél találkozhatunk alternatív foglalkoztatási formákkal, így már az sem igaz, hogy reggel 9-től délután 5-ig az irodában kell ülni a számítógép előtt.
Hatalmasat lendíthetne az ellátottságon, ha sikerülne egy másik beidegződést legyőzni, miszerint a lányok nem valók erre a pályára. Szerencsére egyre több kezdeményezés indul világszerte és itthon is, hogy növeljék a nők számát a szektorban. Ez nemcsak a munkaerő biztosítása miatt fontos, de tanulmányok és felmérések igazolták már, hogy minél változatosabb egy vállalat vezetése, annál eredményesebben tud működni. Emellett pedig
a nők olyan látásmóddal és gondolatokkal járulhatnak hozzá a projektek sikeréhez, amire férfi kollégáik esetleg nem is gondolnak.
Nem véletlen, hogy akad már olyan informatikai vállalat, ahol odafigyelnek arra, hogy az egyes projekteken dolgozó csapatokban legyen legalább egy-egy nő.
A BellResearch tanulmánya szerint a köznevelési informatikaoktatás
teljes szemléletváltása és megújítása szükséges.
A digitális alapkészségek megszerzését általános iskolai szintre kell levinni, a középiskolában be kell vezetni a valódi informatikai tartalom (programozás) oktatását, és át kell venni a piaci alternatív oktatásban bevált gyakorlatokat, módszereket. A versenyeken való részvételt felvételi előnyökkel kell ösztönözni.