A font és a birodalom hanyatlása

Kevés adatsor mutatja jobban Nagy-Britannia globális szerepének csökkenését, mint a font árfolyama a dollárral szemben az elmúlt 100 évben. A szigetország fizetőeszköze ugyanis az elmúlt évszázadban folyamatosan gyengült, és a szakértők szerint a brexitnépszavazás utáni esés egy újabb lépés volt a zsugorodási folyamatban. 

A világ legrégebbi még használatban lévő devizájának számító angol font 1,31 dolláron állt közép-európai idő szerint kedd reggel, miután az EU-tagságról szóló népszavazás napján 1,50 dolláron kereskedtek vele. Ez pedig jelentős csökkenésnek számít az első világháború 5 dolláros szintjéhez képest – írja a Bloomberg. Ráadásul az HSBC elemzőin kívül mások is 1,20 dollárt jelöltek meg valószínűsíthető célként. Soros György még ennél is pesszimistább, és 1,15-ös árfolyamot vár, ami nagyjából 60 centtel marad el az 1971 óta mért átlagtól.

Egy ország más devizákban megfogalmazott súlya az adott gazdaság nemzetközi befolyását és erejét jelöli – mondja Barry Eichengreen, a Berkeley Egyetem professzora. Miközben egyes közgazdászok, például a Bank of England korábbi kormányzója, Mervyn King, úgy látják, a gyengébb font segíti a brit gazdaságot az exporton keresztül, mások ennél sokkal pesszimistábbak. Utóbbiak sokkal inkább a recesszió és az alacsony kamatszintek fenyegetésére hívják fel a figyelmet, mert ezek, kiegészülve az egyre szűkebb látókörű politikával, illetve az EU-ból való kilépéssel,

alááshatják a brit eszközök vonzerejét.

A font azonban nem most kezdte el a zuhanórepülést. Az elmúlt 100 év során folyamatosan gyengült, csakúgy, mint Nagy-Britannia szerepe a nemzetközi színtéren.

A birodalom végnapjai

A brit fizetőeszköz első jelentős gyengülése akkor következett be, amikor az ország 1931-ben elhagyta az aranystandardot, amelyben a font igencsak túl volt értékelve. A következő 30 százalékos esés 1949-ben jött el, majd az 1970-es években a Nemzetközi Valutaalapot is segítségül hívták a fontválság leküzdéséhez. Az 1980-as években aztán jött az újabb gyengülés, és bár a britek beléptek az euró elődjének számító európai árfolyam-mechanizmusba 1990-ben, végül ki kellett szállniuk, mert nem tudtak fenntartható kapcsolatot kialakítani a német márkával.

A font/dollár árfolyam 1985 óta Forrás: Investing.com

Ma pedig a brexittel elkezdődtek a számolgatások azzal kapcsolatban, hogy a font mennyiben lesz képes megőrizni a helyét a tartalékdevizák élvonalában. Az IMF számításai szerint ma a font 5 százalékát adja a devizatartalékoknak.

A gyengébb fizetőeszköz ráadásul nem biztos, hogy sokat segít a brit gazdaságon. Noha lendületet adhat a feldolgozóiparnak vagy a turizmusnak, a gazdaság háromnegyede mégis olyan szolgáltatásoktól függ, mint a pénzügyi szektoré, amelyek jövője azon múlik, hogy a szigetország milyen egyeztetéseket tud lefolytatni az Európai Unióval.

Emellett

strukturális tényezők is hatnak a font ellen.

Az első negyedévben a folyó fizetési mérleg hiánya a kitermelés 6,9 százaléka volt, ami rekordközeli szintnek számít, miközben az ország gyenge termelékenységtől szenved. Ehhez jön a szerény külföldi kereslet, az árak pedig nem biztos, hogy megfelelő érzékenységet mutatnak majd, mivel számos vállalat támaszkodik külföldről beszerzett összetevőkre.

Nincs vége a font évszázados esésének Forrás: Cultura Creative/© Cultura, all rights reserved./Rafe Swan

A brexit hosszú távú negatív hatásai, mint a kevesebb befektetés, messze felülmúlnak majd bármilyen rövid távú fellendülést a versenyképességben – mondja Simon Wren-Lewis, az Oxfordi Egyetem tanára. Az EU elhagyása tehát mindenképpen rosszul érinti a brit gazdaságot – figyelmeztet Wren-Lewis. Mindemellett az sem túl jó előjel, hogy a font nem tudott érdemben felkapaszkodni azt követően, hogy a 2008-as válság csúcspontján 24 százalékot gyengült.

Csökkenő szerep

Érdekes számítással állt elő ezzel párhuzamosan a UniCredit Bank vezető közgazdásza, Erik Nielsen. A becslése szerint ugyanis a brexittel a brit GDP mintegy 8 százalékkal lehet gyengébb a következő 15 évben, mint az EU-tagsággal. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a font ugyanezen időszakban 15 százalékkal gyengül, akkor egy évtizeden belül

a brit egy főre eső jövedelem 15 százalékkal lesz kevesebb, mint a francia.

Tavaly ez a két adat még egyenlő volt.

Nem mellékesen pedig további nyomást helyezhet a fontra, ha London elkezd veszíteni pénzügyi központként betöltött szerepéből, Nagy-Britannia pedig a brexit hatására kisebb erővel bír majd az olyan intézményekben, mint az ENSZ. Ezt erősíti meg az Eurasia Group vezetője is, aki úgy látja, London központi szerepe csökkenni fog, ez pedig igazi fordulópontot jelent majd a szigetország számára.