A közigazgatás tavaly szinte csak a régebbi ügyek lezárásával foglalkozott, az újak előkészítésével még nem, így most az első félévben volt egy hullámvölgy. De nem csak az uniós költségvetési ciklus vége okozott változást a hazai közbeszerzésekben, hiszen tavaly változott a közbeszerzési törvény is.
Az Európai Unió irányelvei szerint
összhangba kell hozni a tagországok közbeszerzési törvényeit.
Magyarország volt az egyik első, amelyik ennek szellemében módosította a sajátját.
A legfontosabb irányvonalak ezek voltak:
A tagországok ezekre kötelezettséget is vállaltak. Zoltán Csaba szerint a közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban az uniónak sem voltak különösebb kifogásai, és szokatlanul nagy politikai támogatottsága volt a Magyar Országgyűlésben is.
A közbeszerzés eddig arról szólt, hogy az állam beszerzi a különböző szolgáltatásokat, árukat, illetve építési beruházásokat valósít meg.
Ezek mind közpénzből történnek, tehát közbeszereztetni kell,
ráadásul a nemzeti forrásokon kívül uniós források is vannak. Viszont ha egy gazdasági társaság most 25 millió forintnál nagyobb uniós vagy költségvetési támogatást nyer, akkor építési beruházásuk, árubeszerzésük vagy szolgáltatás megrendelése kapcsán kötelezővé válik a közbeszereztetés, ami korábban nem így volt.
Ez azért jó, mert „közismert volt", hogy korábban egyes cégek túláraztak, most viszont, hogy közbeszereztetniük kell, várhatóan árverseny lesz, amivel az uniós forrásokat is hatékonyabban költhetjük el.
Magyarország átláthatóság szempontjából Zoltán Csaba szerint valahol az uniós középmezőnyben van.
Az EU-nak ugyanakkor van néhány „problémája" a magyar közbeszerzésekkel:
2015-ben az ajánlatkérők 14 127 eredményes eljárást folytattak le, az összértéket tekintve pedig az 1931,6 milliárd forintos teljesítmény a harmadik legmagasabb összeg a közbeszerzések magyarországi történetében, derült ki a Közbeszerzési Hatóság éves beszámolójából. A hatóság adataiból kiderül, hogy a legtöbbet tavaly is építési beruházásra költötte az állam, összesen több mint 700 milliárd forintot.
Uniós forrásokat 6482 közbeszerzési eljárásban használtak fel, ezek összértéke 735,6 milliárd forint volt. Ennek a legnagyobb részét (51,7 százalékát, 380,3 milliárd forintot) építési beruházások megvalósítására fordították.
A Miniszterelnökség szerint az idén 2040-2050 milliárd forintot költenének el, aminél többet csak 2013-ban és 2014-ben közbeszereztettek.
A közszféra megrendelései – például egy útépítés vagy egy kórházi eszközbeszerzés – esetén meghoznak egy döntést, majd közbeszerzést hirdetnek, amelyen a legjobb ajánlat nyer.
Európai uniós pályázatok esetén pedig először is megnézik, hogy mire lesz forrás, majd kiírják a pályázatokat a támogatások odaítélésére. Miután megtörtént a nyertesek kiválasztása, a támogatást elnyert vállalkozások írják ki a közbeszerzéseket fejlesztéseikhez, beszerzéseikhez, ha a támogatás értéke meghaladja a 25 millió forintot – nagyon leegyszerűsítve így néz ki a folyamat.
Szükség van a garanciára
Mi azoknak a vállalkozásoknak a megbízásából tudunk közbeszerzési garanciát vállalni, akik a közbeszerzési eljárásban nyertek, mondta a Start Garancia Zrt. vezérigazgatója. Ugyanis, ha egy cég elindul egy magyarországi közbeszerzési eljáráson, akkor az ajánlatkérő – amely legtöbbször közintézmény, illetve állami szerv – kérhet különböző biztosítékokat a kivitelezőtől. Erre azért van szükség, hogy a kiíró biztosítsa, hogy a közbeszerzés nyertese valóban teljesíteni fogja szerződéses kötelezettségeit. Ilyen biztosíték lehet például ajánlattételi garancia, előleg-visszafizetési garancia vagy teljesítési garancia. Az ajánlattevők biztosítéki kötelezettségeiket bankgaranciával, készpénzóvadék letétbe helyezésével vagy a Start garanciájával teljesíthetik.A kis- és középvállalkozások, azaz
a kkv-k szerepe két év alatt majdhogynem megduplázódott:
amíg 2013-ban az összérték alig több mint negyedét nyerték a kkv-k, addig tavaly már több mint a felét ezen cégek hasították ki a közös tortából. A kkv-k ennél nagyobb mértékben csak a 2000-es évek elején nyertek.
Ez várhatóan fokozódni fog,
mert vannak olyan szabályok, amelyek ebbe az irányba hatnak. A közbeszerzés kiírójának lehetőség van kisebb csomagokban kiírni a közbeszerzést, ami nem feltétlenül kényelmes neki, de a kisebb munkákra így már tudnak a kisebb vállalkozások is jelentkezni – tehát a kkv-k már nem csak alvállalkozóként jelenhetnek meg.
A vállalkozások a Közbeszerzési Hatóságnál, a Miniszterelnökségnél és a különböző közbeszerzési tanácsadóknál érdeklődhetnek a különféle pályázatokról, közbeszerzésekről.
Zoltán Csaba szerint érdemes igénybe venni közbeszerzési tanácsadót, mert a tenderek műszaki része mellett sok jogi, adminisztratív feltételnek, formai követelménynek kell megfelelniük.
Nemcsak jogi szempontból, hanem pénzügyi szempontból is fel kell készülni
az elnyert megbízás teljesítésére, mert a közbeszerzéseknél ma már ritkaság, hogy előleget fizessenek, ezért a nyertes vállalkozásoknak gondoskodniuk kell a munkák előfinanszírozásáról is, ugyanis az elvégzett munkát a kiírók csak utólag vagy több részletben fizetik ki. Ilyenkor normál esetben – ha nem elég tőkeerős a cég – külső forrást kell bevonni, a legtöbbször hitelt.