Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A szektort továbbra is stabil, tőkeerős vállalkozások alkotják: a vállalkozások főként saját forrásból fedezik a napi működésüket, a beruházások finanszírozásában azonban fontos szerepet kapnak az uniós támogatások és a bankhitelek is.
A Budapest Bank Business, a bank kis- és középvállalkozásokra fókuszáló üzletága önálló mezőgazdasági csoportja reprezentatív kutatással bízta meg a GfK Hungária Piackutató Intézetet 2015 őszén és 2016 tavaszán. Az így megszülető index mínusz és plusz 100 pont között osztályoz, a felmérés időpontjai 2015 ősze és 2016 tavasza.
Az Agrár Gazdasági Index eredménye szerint az agrárszektorban összességében enyhe optimizmus tapasztalható, ami a tavaly év végén mért állapothoz képest javuló trendet (+7 pontos változás) mutat. A leginkább derűlátók a fiatal, a kisebb gazdaságokban dolgozó, illetve a növénytermesztéssel foglalkozó gazdák. A nagyobb gazdaságok és az állattartók várakozásai mérsékeltebbek. Császi Róbert, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője szerint átlagos évet zárnak a termelők, ha a tendencia folytatódik, a nagy javuláshoz kedvező időjárás és szerencsés világpiaci fordulatokra lesz szükség. Hozzátette, a növénytermesztők részben a kalászos gabonák kedvező terméseredményei, részben a kukoricatermesztők jó kilátásai miatt optimisták. Az állattartók pedig főként a tartósan alacsony tej- és élősertés árak miatt.
A Budapest Bank szakértői részindexeket különböztetnek meg a kutatásban.
Jelentősen javult a siker részindex: 21 pontos változással 2 ponton áll. A fiatalabbak és a legfeljebb 300 hektáron gazdálkodók az átlaghoz képest valamivel jobb eredményekre számítanak idén.
A beruházási szándék a tavaly mérthez hasonlóan 8 ponton áll.
A kereslet részindex ősszel -3, tavasszal-4 ponton állt, azaz gyakorlatilag változatlan.
2015-ben minden második agrárvállalkozás valósított meg beruházást, jellemzően 50 millió forint alatt. A vállalkozók fele ugyanekkora, 23 százalékuk pedig jelentős fejlesztéssel számol idén, főként technológiai fejlesztésekben gondolkoznak. A vállalkozások 37 százaléka tervez korszerűsítést – növelné jelenlegi technológiai színvonalát, vagy további gépesítésbe ruházna be –, kapacitásbővítést pedig a gazdák 9 százaléka kíván végrehajtani.
A listát a gépvásárlás vezeti – főleg a növénytermesztőknél –, a második helyen – zömmel állattenyésztőknél – a mezőgazdasági épületek korszerűsítése, a harmadikon az öntözőrendszer kialakítása áll. A vállalkozások 12 százaléka az energiahatékonyságot is megemlítette. Császi Róbert azt mondta, az agrár kkv-k nagyban támaszkodnak az uniós forrásokra, ezért gyakran kivárnak, amíg megjelenik a megfelelő pályázat. „A lassan lezáruló állattenyésztési és kertészeti korszerűsítésre kiírt felhívások, valamint az ősszel megnyíló gabonaszárítók és tárolók létesítését célzó források jelentős lökést adhatnak az ágazat beruházásainak, ezek a fejlesztések azonban minden bizonnyal 2017-ben valósulnak majd meg – véli a szakember. – 2016 a várakozás éve a mezőgazdaságban.”
A Budapest Bank év végén készült felmérése szerint 10-ből 6 agrárvállalkozás legalább akkora árbevételt vár idén, mint tavaly. Minden hetedik vállalkozás árbevételének növekedésére számít, átlagosan 15 százalékkal. Kevesebben tippelnek veszteséges működére: 2015-ben a vállalkozások 46 százaléka, idén 24 százaléka gondolja úgy, hogy alacsonyabb árbevétellel zárja az évet.
A megkérdezettek 64 százaléka változatlan, közel ötödük alacsonyabb, 17 százalékuk pedig magasabb árakat vár idén a tavalyiaknál. A piaci környezet a mezőgazdasági cégek 82 százaléka szerint változatlan az értékesítési lehetőségek terén. A 18-49 évesek, a 300 hektár alatti földterületen gazdálkodók és a 200 millió forint alatti éves bevételű cégek 11-12 százaléka ugyanakkor arra számít, hogy idén könnyebben tudja majd értékesíteni a termékeit. Császi Róbert szerint a jelenlegi ártendenciák nem támasztják alá a szektor tavaszi, kedvező várakozásait, ugyanakkor nem kizárható egy év végi, kedvező piaci fordulat sem.
Mind a napi működés (69 százalék), mind pedig a beruházások finanszírozásánál (57 százalék) a saját forrás használata a legjellemzőbb finanszírozási forma. A mezőgazdasági tevékenység finanszírozásában ezen kívül a normatív állami támogatások (9 százalék), valamint a banki hitelek (6 százalék) is népszerűek a finanszírozási mixen belül. Ugyanakkor a beruházók a teljes beruházási költség átlagosan 57 százalékát finanszírozzák saját forrásból, amit az EU támogatás és a bankhitel követ. Fontos és egyre fontosabb eszköz a lízing is (16 százalék), mert elég sok beruházástípusnál nem lehetséges uniós forrást bevonni.
Az agrárcégek 88 százaléka legalább a mostani alkalmazotti létszámát meg kívánja tartani, 8 százalékuk pedig bővítést tervez. Az agrárcégek 73 százaléka számolt arról be, hogy a mezőgazdasági szektorban hiányzik a megfelelő képzettségű, illetve végzettségű munkaerő. Ez ellen tesznek is: a megkérdezett vállalkozók 65 százaléka gyakorlati helyet biztosít. Különösen az állattartással foglalkozók, a fiatalabb gazdák, a nagyobb területen gazdálkodók és a nagyobb árbevételű cégek élnek ezzel a lehetőséggel.
