A pékszövetség már korábban szerette volna elérni, hogy a kenyér áfája 5 százalékra csökkenjen a jelenlegi 18-ról; a kenyeret azonban nem sorolták az alapvető élelmiszerek közé, az ezzel kapcsolatos kormányzati tárgyalások le is zárultak – mondta az elnök.
Az országban működő mintegy ezer magyar pékségnek az utóbbi 5-8 évben
szembe kell néznie a Magyarországon működő albán pékségek konkurenciájával.
Ezek a szövetség szerint a működtetési szabályok "nagyvonalú" kezelésével - például a munka- és adóügyi előírások be nem tartásával - versenyelőnyhöz jutnak. Jelenleg Magyarországon 500-700 albán pékség működik – mondta Septe József.
A pékszövetség elnöke beszélt arról is, hogy az ágazatot a szakemberhiány is sújtja, 2500-3000 pék hiányzik a szakmából. De sok kisegítő tevékenységet végző emberre is szükség volna, például betanított és segédmunkásokra. A Magyarországon végzett szakmunkások egy része külföldön helyezkedik el, Ausztriában, Németországban, Angliában, a belföldinél lényegesen jobb fizetésért.
Az elnök azt mondta, a szakma élőmunkaigénye nagy, azonban kicsi a jövedelmezősége.
A sütőipari vállalkozások nyeresége országos átlagban 1-2 százalék, ebből nem lehet fejleszteni - mondta.
A pékszövetség elnöke szerint az ágazat fennmaradása érdekében
fontolóra kell venni az áremelés lehetőségét.
Azt mondta, a sütőiparban 2010 óta nem volt áremelés, mert a pékek nem tudták érvényesíteni a különböző költségek növekedését az árakban.
Egy új rendelet átírja a kenyereknél és pékáruknál is a Magyar Élelmiszerkönyv kenyér- és pékáru fejezetét.
A szabályozás október második felében léphet hatályba. Vagyis jövő áprilisban már csak megújított kenyérféle lehet a polcokon.
Az előírás célja a rossz, gyenge minőségű élelmiszerek visszaszorítása. A szabályozás felsorolja a védett elnevezésű termékeket, többek között a mákos kalácsot, császárzsemlét, fonott kalácsot, óriás kiflit, a rongyos kiflit, a leveles pogácsát.