Durván térden lőheti a vállalkozást a digitális plágium

Hiába lopják el az eredeti tartalmat, ha a végén egyértelművé teszi, hogy a vállalkozásáé

A kisvállalati marketingben varázsszó a költséghatékonyság: mivel nem gondolkozhat a multi költségvetésében, a kkv abból süt, amije van. Ezért meglehetősen bosszantó, ha a saját leleményét, idejét, energiáját felemésztő marketingtermék egyszer csak valaki más szellemi termékeként bukkan fel az interneten.

A kisvállalati marketing egyik leghatékonyabb eszköze a videó. A saját készítésű házi kisfilmtől a profi stábbal több napon át forgatott imázsfilmig nagyon hatékony a népszerűsítésben.

Az online marketing általában így olcsóbban lő a nagyobb célcsoportra,

mintha ugyanannak a tartalomnak reklámszpotot vásárolna, vagy szórólapon terjesztené. Különösen igaz ez a marketingcélból készült videókra, hiszen a terjesztés a közösségi médiában gyerekjáték. Az ilyen videó értéket képvisel, komoly alkotómunka kell hozzá, így a jogtalan felhasználás komoly bevételkiesést és egyéb sérelmeket okozhat a tulajdonosnak.

Mi az a freebooting?

Az online médiával együtt él és virul az interneten a digitális plágium is: amint az internetre és a közösségi médiaplatformok hírfolyamába kerül, annak másodlagos útja már kikerül a tulajdonos irányítása alól. Dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda szerzői joggal és e-kereskedelemmel foglalkozó partner ügyvédje elmondta, az online plágiumot nevezik freebotingnak. Lényege az újra- meg újra feltöltés,

például valaki beágyazza a neten talált videót a saját honlapján, posztolja valamelyik profilján, megosztja,

gyakran csonkítva, a szerzői jogi jelzések, emblémák, logók eltávolításával, vagy a videó más torzításával. „Az is gyakori, hogy a videót eredeti közegéből kiragadva másik kontextusban helyezik el, így a videó eredeti üzenete is elvész, rosszabb esetben megváltozik, és már nem szolgálja a jogosultjának az érdekeit és eredeti célkitűzéseit” – emelte ki dr. Horváth Katalin.

A statisztikák alapján a felhasználók több mint

75 százaléka azért látogat fel a Facebookra, hogy videókat nézzen,

több mint 50 százalékuk pedig naponta legalább egy videót megnéz a Facebookon. A Facebook nem szereti a közvetlenül a YouTube-ra mutató linkeket, nem is jeleníti meg az ismerősök hírfolyamában, csak a közvetlenül oda feltöltött videókat. Ez pedig elég vonzóvá teszi ezt a műfajt.

Hiába lopják el az eredeti tartalmat, ha a végén egyértelművé teszi, hogy a vállalkozásáé Forrás: PhotoAlto/Eric Audras

Nem ezt akarta mondani?

A freebooting áldozatául esett videó tulajdonosa, jogosultja komoly károkat szenvedhet el a freebooting miatt, például azért, mert más összefüggésbe helyezik a videót, rosszabb minőségben töltik fel, megcsonkítják, kivágnak belőle részeket, és így megváltozik az eredeti mondanivalója.

Ha vállalkozásról beszélünk, mindez a tulajdonos üzleti reputációjának sérelméhez is vezethet.

A freebootolt videó az ő csatornájáról vonja el a nézettséget, ez pedig a bevételi hiányban is megmutatkozhat.

Jogsértés

Ha a teljes videót változatlanul töltik fel, és ezáltal olyan új közönséghez jut el, amely eredetileg nem tudott hozzáférni, mert például az eredeti videót csak előfizetéssel vagy regisztráció ellenében lehetett megnézni, akkor az Európai Unió Bíróságának „új nyilvánosság” elve szerint erre a videó jogosultjától engedélyt kell kérni és jogdíjat kell fizetni. Ennek hiányában szerzői jogsértést követ el a videó feltöltője, ami akár bűncselekménynek is számíthat.

A videót módosítani, megvágni, más kontextusba helyezni valójában csak a szerző engedélyével lehet. Ha a

módosítás a szerző becsületére, hírnevére sérelmes,

a szerző akár sérelemdíjat is követelhet.

Ha a videóról eltávolítják a szerzői jogi jelzéseket, törlik a stáblistát, akkor az szintén jogsértésnek minősül, jogkezelési adat jogellenes eltávolításának, amelynek nem csupán szerzői jogi, hanem büntetőjogi konzekvenciái is lehetnek.

A megoldás részben jogi, részben marketing jellegű

– mutatott rá dr. Horváth Katalin szerzői jogász.

Jobb a szponzoráció

A YouTube-on egy csatorna nézettség alapján generál bevételt, ebből a feltöltő reklámbevételt szerezhet. De akármilyen csábító ez a bevételi forrás, valójában nagyon lassú folyamat: rengeteg megtekintés kell ahhoz, hogy egyáltalán elkezdődjön a fizetés, ráadásul a másodlagos közzétételek Facebookon és Twitteren nem is hoznak pénzt a házhoz. Érdemesebb ezért a kampány videóban megjelenített szponzoráción keresztül bevételhez jutni.

Össze kell kötni a felhasználókat a vállalkozásunkkal, át kell terelnünk a saját honlapunkra vagy Facebook oldalunkra. Ezért ajánlatos rövid üzenettel búcsúzni a videó végén, amelyek el is el is irányítják a felhasználót a vállalkozás felületeire. Nagyon

kicsi az esélye annak, hogy a freebootoló végignézi az összes ellopott videót,

így a mű végére szerkesztett üzenetet sem fogja észrevenni. Ha mégis rábukkan, vélhetőleg nem veszi a fáradságot, hogy kivágja. Az üzenet tehát eljut a nézőkhöz, a látogatók a videót a videó jogosultjához tudják kötni, az üzenet visszairányítja őket a jogosulthoz.

Brandingelje a videóját

Ha videóján feltünteti céglogóját, ha intrót vagy zárószakaszt szerkeszt, feltünteti a stáblistát, vízjellel vagy egyéb copyright-jelzéssel látja el, már többet tett azért, hogy videóját ne lehessen könnyedén ellopni, vagy legalábbis a lopás és a videó származása bizonyítható legyen. A szerzői jogi jelzések eltávolítása jogsértésnek, adott esetben bűncselekménynek is minősülhet, ez pedig még jobban elveszi a kedvét a videó tolvajoknak. Ilyenkor nem védekezhet a „nem tudtam, hogy védett”, „azt hittem, hogy közkincs”, „nem tudtam, ki a szerző, ezért nem tudtam engedélyt kérni”-jellegű kifogásokkal.

Csak ne nyugodjon bele

Ha freebootoltnak tűnő videóra bukkan, elsőként próbálja meg értesíteni a szerzőt. Javasolt a jogsértő tartalom dokumentálása például képernyőképpel. Komolyabb jogsértés esetén érdemes közjegyző jelenlétében megtekinteni és letölteni a jogsértő videót, és ezt közjegyzői jegyzőkönyvben (ténytanúsításban) rögzíteni.

Ha a békés megoldás nem működik, bevethető a szerzői jog és az elektronikus kereskedelmi jogszabályok teljes arzenálja. A videó jogosultja például

a videó tárhely- vagy tartalomszolgáltatóját felszólíthatja, hogy távolítsák el a videót.

Ehhez egy jogszabályban meghatározott tartalmú levelet kell küldeni a szolgáltatónak, aki 12 órán belül köteles lépni, egyben feltüntetni, hogy melyik jogosult jogsértést állító közlése alapján került erre sor. A videó feltöltője 8 napon belül élhet kifogással az eltávolítás ellen, ebben az esetben

a szolgáltató újra elérhetővé teszi a videót, és értesíti a jogosultat, akinek 10 munkanapja van arra, hogy szerzői jogsértés miatt pert indítson

vagy feljelentést tegyen. Ha ezt megteszi, a szolgáltató újra eltávolítja a videót, és az így is marad mindaddig, amíg az eljárásban a bíróság jogerős határozatot nem hoz.

A YouTube-nak, a Facebooknak, a Twitternek és a nagy közösségi médiahálózatoknak saját űrlapjuk van az ilyen kérelmekre, ehhez persze

angolul kell tudni, és némi szerzői jogi jártasság sem árt.

Ha a videó átvétele komoly veszteséget okoz, vagy sérti vállalkozásának vagy a szerzőnek a becsületét, jóhírét, akkor érdemes szerzői jogban jártas ügyvédhez fordulni, és az ügyet professzionális segítséggel vinni bíróság elé – hívta fel a figyelmet dr. Horváth Katalin.