Már megint a kockák jártak jól

Lecsapott az OECD a magyar szellemi alkotások kedvezményes adóstruktúrájára, ezért július 1-jével szigorúbb szabályok érvényesek erre a területre. A változások hátrányosan érintik a védjegyek többségét, de a szoftveresek a legkevésbé érintettek, ők jártak a legjobban.

Az OECD egy akcióprogram keretében rárepült a nemzetközi adótervezésben résztvevő országok adórendszereire. Magyarország kénytelen volt módosítani a vonatkozó adójogszabályait. Első lépésként megnyirbálták a társaságiadó-törvényt és a helyiadó-törvény jogdíj-kedvezményre vonatkozó szabályait július 1-jétől kezdve.

Mi változott júliustól?

Bár a kedvezményezett körből kikerültek a védjegyek, a know-how, a filmjogok is,

a szoftverek hasznosításából befolyó bevétel továbbra is kedvezményes adózás alá eső

jogdíjnak minősül, mondta el Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere.

A szoftver mint szellemi termék megúszta a korlátozást Forrás: JayStack

Korlátozott forrás

A jogalkotó leszűkítette azt a területet is, milyen forrásból beszerzett szellemi termékek jogosíthatnak fel jogdíjkedvezményre. Az új szabályozás szerint

csak részlegesen érvényesíthető a kedvezmény, ha a vállalkozás kapcsolt vállalkozásból szerzi be a jogdíj alapjául szolgáló szellemi terméket.

Ha azonban tőle teljesen független személytől vásárolja a szoftvert a cég, a kedvezmény teljes mértékben igénybe vehető.

Már megint a kockák jártak jól

A korlátozás gyakorlatilag nem érinti a Magyarországon működő szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalkozásokat. Ezek a cégek továbbra is elszámolhatják a jogdíjnak minősülő bevételük 50 százalékát a társasági adóalapot csökkentő tételként, ráadásul ezek a tételek nem is helyi iparűzésiadó-kötelesek. Viszont a vállalkozásoknak továbbra is figyelniük kell arra, hogy

a szoftver értékesítéséből származó bevétel nem mindig minősülhet teljes mértékig jogdíjnak,

mert munkadíjat is tartalmaz. Hasonlóan tehát az eddigi gyakorlathoz, az ilyen jellegű bevételeket továbbra is meg kell osztani a kedvezményre jogosító jogdíj, illetve az arra nem jogosító munkadíj között.

Ugyancsak mentes a változás alól minden olyan adókedvezmény, amely kutatási-fejlesztési tevékenységre vonatkozik. Akár a jogdíj-kedvezménnyel kombinálva is.

A licenszdíj fele megy a társasági adóba

A 2004 óta érvényben lévő szabályok szerint ha egy vállalkozás egy szellemi termékre hasznosítási vagy felhasználási engedélyt ad, vagy átruházza a szellemi termékhez kapcsolódó vagyoni jogokat, úgy az ebből befolyó licenszdíjnak csak a fele társaságiadó-köteles. Ráadásul a licenszdíj iparűzésiadó-alapot sem képez. Ez 5 százalékos tényleges összadóterhet tudott biztosítani az ilyen jellegű jövedelmeken, ami nemzetközi viszonylatban is egyedülálló. Amennyiben a vállalkozás egy szellemi termék megszerzését vagy létrehozását bejelentette az adóhatóságnak, úgy annak egy éven túli eladása esetén az értékesítésből származó nyereség adómentessé vált. Ez volt a

bejelentett immateriális jószág

kedvezménye. Ez a szabály sok nemzetközi vállalkozáscsoport előtt nyitotta meg az adótervezési lehetőségek széles kapuját.