A Marketwatch szerint a közösségi média késsel-villával esik neki a bankszámlánknak:
a felnőtt lakosság 39 százaléka kedvet kap a vásárláshoz pusztán az ismerősei hírfolyamából,
sőt idén 11 százalékuk a nyaralásáról is eszerint döntött. A cikkben idézett Gallup felmérés szerint ez az ipszilonok körében egyenesen fele-fele arányban igaz.
Az eMarketer szerint globálisan még mindig gyorsan nő ez a szegmens, 2017-re elérheti az évi 36 milliárd dollárt. Csak a mi régiónkban 13 százalékot nőhet a költési arány 2016-ról 2017-re.
Ha a Facebookon hirdető márkák könnyen csinálnak pénzt a kattintásokból, az azért van, mert a közösségi médiában olyan világosan látjuk az ismerőseink választását, mintha elkísérnénk őket a próbafülkébe vagy az utazási irodába. A cikk dr. Nancy Irwin pszichológust idézi, aki szerint az atavisztikusan belénk kódolt
versengés mutatkozik meg a facebookos vásárlásainkban.
Mindig újabb és fényesebb kisautót akarunk magunknak, mint amilyet a padszomszédunk vett magának. Gyakran ez a végső soron kisebbségi komplexusból eredő vágy sarkall minket arra, hogy oylasmit is a virtuális kosarunkba dobjunk, amire semmi szükségünk.
De van egy ennél gyakorlatibb hatás is: a Facebook a maga osztálykirándulás-hangulatával új fényben állítja be a termékosztályokat. Míg a magunk megszokott életkörülményei között rémisztően kiszögellne egy aránytalanul drága vásárlás, egyből normálisabb és hétköznapibb döntésnek tűnik,
ha egy ismerősünk engedi meg magának a százezer forint feletti márkás cuccot.
A Facebook tehát egyfajta egyenlősdit teremt, ami kétségkívül meglátszik a havi egyenlegünkön.