Több mint valószínű, hogy a brexit miatt a nagy nemzetközi bankoknak el kell költözniük Londonból, mondta az Origónak Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője. Szerinte ebben a legfontosabb kérdés az, hogy mi lesz a bankok passportingjogaival. Ez azt jelenti, hogy a brexitet követően a londoni bankok hozzáférnek-e az egységes európai piachoz.
Ugyanis, ha egy adott bank az Európai Unión belül van, akkor neki ebből, mint „hazai” banknak, speciális előnyei vannak: például alacsonyabb kockázati kategóriába tartozik, míg egy „külföldi” szereplővel szemben egészen más kockázati feltételeket és más tőkekövetelményeket állítanak. A szolgáltatásai emiatt drágábbak, ráadásul minden egyes szerződést külön engedélyeztetni kell.
Ez szörnyű procedúra, és erős költségnövekedés is”
– mondta a vezető elemző. Egyelőre még nem sokat tudni, hogy mi lesz ezekkel a jogosultságokkal, még zajlanak a tárgyalások. Nagy-Britanniának – a lisszaboni szerződés 50. cikkelye szerint – miután beadta a kilépési igényét, két éve lesz a féltetelekről tárgyalni. Ezt a britek még nem tették meg, korábban arról szóltak a hírek, hogy márciusban adják majd be.
Kiss Mónika szerint, ha Magyarországon egy kisebb, 80–100 fős pénzügyi szolgáltató cég költözésre adja a fejét, akkor körülbelül 1-1,5 évet vesz ez igénybe. Különböző engedélyeket kell beszerezni a jegybanktól, dedikált telefonvonalakra van szükség, az egész infrastruktúrát át kell telepíteni, szóval
elég macerás egy ilyen költözés,
így a vezető elemző szerint a londoni cégeknek már készülniük kellene erre.
Ezzel szemben egy másik elemző azt mondja, hogy egyelőre korai volna még kongatni a vészharangot. „Nem eszik ennyire forrón a kását” – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Szerinte is látni kellene, hogy milyen lesz a brexit forgatókönyve, azaz hogy milyen feltételekkel távoznak a britek az unióból, illetve mi lesz a pénzügyi szolgáltatások határokon átívelő nyújtásának a lehetőségével.
Szoft brexit vagy hard brexit lesz?”
Az viszont szerinte is biztos, hogy erről már folynak a találgatások, ugyanis a Londonban lévő bankoknak nyilvánvaló, hogy szükségük van egy B tervre, ha nem maradhatnak.
A Deutsche Bank korábban írt egy elemzést arról, hogy szerintük melyik nagybank hova teszi majd át a székhelyét, de erről Török Zoltán szerint más cégek meg mást mondanak. Úgy véli, talán az a legegyszerűbb forgatókönyv, hogy az adott nemzetiségű bankok „hazamennek”:
költözhetnének. Török Zoltán szerint az amerikai bankoknál ez a „hazamenetel” nem jönne szóba, az ő esetükben inkább Dublin lehetne a célállomás – szintén angol nyelvterület, így ez talán zökkenőmentes megoldás lenne.
Így szétporladna a londoni City”
– mondta Török Zoltán, de azt azért hozzátette, hogy valószínűleg csak azokat a részlegeket vinnék el Londonból, amelyek a határokon átívelő pénzügyi szolgáltatásokat érintik, szerinte azokhoz nem nyúlnának, amelyeket ez nem érint.
Felmerült már olyan forgatókönyv is, amely szerint Frankfurt lehet az a város, amelyik elszipkázza majd a bankok jelentős részét. Ezt a németek úgy érnék el, hogy olyan adózási feltételeket teremtenek, amelyekkel Frankfurt vonzó célpont lehet ezeknek a cégeknek. Ugyanakkor mások meg épp úgy látják, hogy ilyen már létezik: Spanyolországban ez már adott, Madrid kiválóan alkalmas székhely lehetne a brexit miatt új otthont kereső bankoknak.
Kiss Mónika szavai szerint a lengyel, a cseh és a magyar kormány is megszimatolta a lehetőséget, és Londonban reklámozza az országát mint lehetőséget. Az Equilor vezető elemzője szerint ezt nagyon jól teszi a magyar kormány, de azt azért
be kell látni, hogy Budapest nem tud Frankfurttal vagy Párizzsal versenyezni.
Az sem biztos, hogy egyáltalán Európa nyer ezzel a történettel: Kiss Mónika New Yorkot hozta fel példaként, ugyanis eleve több cégnek az amerikai városban van a központja, ráadásul ha egy nagybank a brexit miatt „külföldivé” válik, akkor talán már mindegy is, hogy van-e irodája Londonban, vagy nincs.
Az is lehet, hogy az Egyesült Államok és a Távol-Kelet elviszi a bizniszt.”
Török Zoltán szerint a kelet-közép-európai régió nem tud beleszólni ebben a versenybe, legfeljebb az outsourcing, azaz a kiszervezések esetében lehetne Budapest révén Magyarországnak is esélye, hiszen már így is van itt például a Morgan Stanley-nek vagy a Citibanknak egy-egy szolgáltató központja.