Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
MagyarországMagyarország
Mintegy három hónapnyi tárgyalás után most úgy tűnik, az Algériában felvázolt kitermelés-csökkentési terv veszélybe kerülhet – idézi a MarketWatch a Citi Futures szakértőjét, Tim Evanst. Azonban még ha megegyezés is születik a visszafogásról, az feltehetően egy kellemetlen és nehéz kompromisszum lesz – véli az elemző. Ebben a helyzetben pedig négy alapvető forgatókönyv vázolható föl a találkozó kimeneteléről.
A szeptember végén tartott algériai találkozón az OPEC tagok felvázolták annak lehetőségét, hogy napi 32,5-33 millió hordóra fogják vissza az olajkitermelésüket. A friss hírek szerint Szaúd-Arábia, mint az OPEC tulajdonképpeni vezetője, a cél alacsonyabb végét preferálná. A Goldman Sachs elemzői szerint ha összejönne a 32,5 millió hordós cél, akkor
az olajár elérné a hordónkénti 50 dolláros szintet.
Ha ez a forgatókönyv valósul meg, az kompromisszumot követelne meg a kisebb kitermelőktől, akik arra számíthatnak majd, hogy a következő időszakban enyhül rajtuk a nyomás. Mindazonáltal – teszik hozzá a Goldman elemzői –, ahhoz, hogy az olaj elérje az 50 dolláros árfolyamot, a piacnak látnia kell, hogy az OPEC valóban életbe lépteti a kitermeléscsökkentést.
Az OPEC számára az egyik legnehezebb feladat, hogy kitaláljon és életbe léptessen egyéni kitermelési kvótákat. A kollektív megállapodást pedig erősen veszélyezteti, hogy számos ország, például Líbia, Nigéria, Irak vagy Irán, különböző okokra hivatkozva ellenzik az egységes csökkentést. Mindeközben a nem OPEC tag Oroszország ellentmondásos kommunikációt folytat arról, együttműködne-e a szervezettel.
Élénkülő hangulat
Közép-európai idő szerint szerda délelőtt az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 2,71 dolláros (5,73 százalék) emelkedéssel elérte azt 50,03 dollárt.
Előzőleg az iráni olajügyi miniszter azt mondta, hogy az OPEC a kőolaj termelésének csökkentéséről és nem befagyasztásáról tárgyal. Még a szerdán Bécsben kezdődött megbeszélés kezdete előtt is bizonytalan volt, hogy mi lesz az OPEC egyik legnagyobb termelője, Irán álláspontja a termelés csökkentése kapcsán. Korábban azt mondta, hogy nem fogja vissza a termelését. A szerdai ülés szünetében az iráni olajügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy "Irán valószínűleg nem növeli a termelését, de előttünk van még néhány óra egyeztetés". A szaúdi olajügyi miniszter pedig azt mondta, hogy ha megszületik a megállapodás, akkor csatlakozásra szólítják fel a szervezeten kívüli olajexportálókat, amelyektől összességében napi 600 ezer hordónyi termeléscsökkentést várnak. (MTI)
Amennyiben Irak, Irán és Oroszország egyaránt megtagadja a részvételt, úgy Szaúd-Arábiának nem lesz más választása, mint hogy befejezi a tárgyalásokat – mondja a Macquarie Research közgazdásza, Vikas Dwivedi. A Goldman elemzői ezzel párhuzamosan úgy számolnak, hogy a megállapodás hiánya megemelheti az olajkészleteket 2017 első feléig, az árfolyam pedig 45 dolláros hordónkénti átlagot produkálhat ugyanebben az időszakban.
Miközben a Brent típusú olaj piaca mindössze 30 százalékos valószínűséget árazott be az egyezség kapcsán, amennyiben az olaj 40 dollár alá süllyed, azt igen nehéz lenne fenntartani – tették hozzá az elemzők.
Abban az esetben, ha az OPEC a kitermelés befagyasztása mellett dönt, azt rekord kitermelési szintek mellett tenné meg. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint ugyanis
a szervezet októberben napi 33,83 millió hordós kibocsátási csúcsot produkált.
Egy ilyen döntéssel az volna a probléma, hogy ezen a szinten nem támogatná érdemben az olajár rövid távú erősödését – jelezte Tyler Richey, a The 7:00's Report szerkesztője. Mindazonáltal egy ilyen határozat pozitív üzenetet közvetítene a piacok felé, amennyiben jelezné, a szervezet tagjai készek félretenni az ellentéteket, és közösen haladni egy meghatározott cél felé. Ez pedig nyitva hagyná a lehetőséget a későbbi kitermeléscsökkentések előtt – tette hozzá Richey.
Végül az utolsó lehetséges opció a döntés elhalasztása. Richey szerint ez a piacok számára
ugyanazt jelentené, mint a megegyezés teljes hiánya,
mivel azt az üzenetet küldené, hogy az OPEC ugyanolyan cselekvésképtelen, mint az elmúlt két évben volt. Különösen úgy, hogy szeptemberben a szervezet még azt jelezte a piacoknak, hogy megértik a novemberi döntés fontosságát és szükségességét.
