Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A lakáshitelek gyors felfutását az állami programok (csok) és az alacsony kamatok is támogatják, közölte Nagy Márton, aki szerint azonban figyelni kell arra, hogy a hitelezés egészséges szerkezetben valósuljon meg. Véleménye szerint kulcskérdés a kamatfelár mértéke, hiszen
ma a magyar lakáspiacon a hitelfelár öt százalékpont körüli, ami kétszer akkora, mint a régióban,
és ezt csökkenteni kell.
A kamatfelárak leszorításához szükséges a bankok közötti árverseny növelése, ehhez a termékek összehasonlíthatóságának javítására, a bankváltás ösztönzésére, így a hitelkiváltás magas költségeinek, időigényének mérséklésére és adminisztratív korlátok lebontására van szükség, fűzte hozzá.
Az alelnök beszélt arról is, hogy
2016 második felében a háztartási szektor nettó hitelfelvevővé vált,
viszont összességében idén még csökkenhet a hitelállomány. „2017-ben már egy százalék feletti növekedést várunk, 2018-ban pedig a bővülés dinamikája az öt százalékot is elérheti” – mondta a jegybanki alelnök.
A várható béremelésekről kifejtette, hogy a béremelések és a járulékcsökkentések ellentétes hatásai aggregált szinten várhatóan kioltják egymást, így ez nem okoz költségoldali árnövekedést, lesznek olyan ágazatok, amelyekben jelentkezik inflációs hatás, de ez makroszinten nem eredményez túlzott áremelkedést.
Valójában a nagyobb jövedelem által hajtott fogyasztásélénkülés növelheti az inflációt, mondta az alelnök. Összességében azonban az infláció idén és jövőre is a háromszázalékos cél alatt alakul, és azt várhatóan 2018 első felében éri el. Eközben
a GDP bővülése 2017-ben 3,6 százalék körül lehet,
de egy négy százalék körüli növekedés sincs kizárva. Mindez lehetőséget teremt a laza monetáris kondíciók tartós fenntartására, emelte ki Nagy Márton.
