A concerned Chinese investor looks at prices of shares (red for price rising and green for price falling) at a stock brokerage house in Haikou city, south China's Hainan province, 4 December 2015.
China stocks fell nearly 2 per cent on Friday (4 December 2015), breaking a four-day winning streak, dragged down by weakness in global markets, but the main indexes were still up for the week. The CSI300 index of the largest listed companies in Shanghai and Shenzhen fell 1.9 per cent to 3,677.59, while the Shanghai Composite Index lost 1.7 per cent to 3,524.99 points.
Vágólapra másolva!
Noha a történelem tele van befektetési buborékokkal, azok ritkán fejlődnek ki olyan gyorsan, mint manapság Kínában. Idén ugyanis mindössze két hónap alatt elképesztő nyersanyagpiaci spekuláció söpört végig a világ második legnagyobb gazdaságában.
Ebben az évben csupán két durva hónap alatt Kína határidős piacainak napi forgalma 183 milliárd dollárral emelkedett, amivel nemcsak a tavalyi kínai részvénypiaci felfordulás legdurvább napjait körözte le, de ennek tükrében a Nasdaq 2000-es technológiai buborékja is egészen szelídnek tűnik – írja a Bloomberg.
Logikus kezdés
Az egész történet egy logikus elgondolással indult: a kínai gazdasági ösztönzés és az ipari reformok hatására hiány alakul ki az építőipari nyersanyagok területén. Ez viszont igen gyorsan átfordult egy olyan árupiaci őrületbe, amelynek
már nem sok köze volt a valósághoz.
Ahogy pedig a kínai magánbefektetők hada is megindult, a múlt hónap egyetlen napján már annyi pamuttal kereskedtek, amennyiből a Föld minden egyes lakójának készíthettek volna egy farmernadrágot. A szójabab forgalomból pedig mintegy 56 milliárd adag tofut szolgálhattak volna fel.
A kínai állam most igyekszik kereskedési korlátokat bevezetni, hogy megelőzze az árak további szárnyalásától megemelkedő inflációt. Emellett az is probléma a hatóságok számára, hogy a buborék aláássa azt a tervüket, melynek értelmében a nem hatékony termelőknek be kellene zárniuk.
Izzik a tőke
Az elemzők szerint azonban a jelenlegi robbanási ciklus csak egy újabb hátulütője annak, hogy a kínai vezetés jelentős pénzeket pumpált a gazdaságba, hogy meggátolja annak „kemény landolását”. Hatalmas mennyiségű hitel és tőke áramlik ugyanis piacokon, amely
igyekszik megtalálni a magas hozamokat
– mondta Fraser Howie, Kínával foglalkozó szerző és szakértő. Ez pedig azt eredményezi, hogy amennyiben csak a legapróbb jel feltűnik arra vonatkozóan, hogy emelkedhetnek a nyersanyagárak, máris lenyűgöző bikapiac alakul ki – fűzte hozzá Howie.
Hozamvadászat is fújta a buborékot Forrás: Imaginechina/Xie zhengyi - Imaginechina/Xie Zhengyi
A nyersanyagok felfutása pedig nem is olyan meglepő, ha azt nézzük, hogy az állampapírok hozamai rekord közeli alacsony szinteken mozognak, míg a vállalati kötvények túlzott kockázatot jelentenek a sorozatos csődök mellett. Emellett a részvények szintén túl kockázatosak a tavalyi összeomlást követően, külföldre pedig egyre nehezebb vagyonokat kivinni az állami korlátozások miatt.
Történelmi csúcsok
A drágulás azonban még mindig messze van az elmúlt időszakok nagy buborékaitól. Miközben ugyanis legalább öt nyersanyag ára több mint 50 százalékot erősödött Kínában a legutóbbi mélypontok óta, ez a rali még mindig bőven elmarad a Shanghai Composite Index tavalyi csúcsától, amikor is 159 százalékos emelkedést mutatott. A Nasdaq pedig az internetbuborék tetején, 16 évvel ezelőtt, 256 százalékos erősödést produkált.
Ami tehát a jelenlegi őrületet olyan érdekessé teszi,
az a kereskedés puszta volumene.
Az olyan börzéken, mint Talian, Csengcsou vagy Sanghaj, a napi átlagos piaci forgalom ugyanis a februári 78 milliárd dollárról egészen 261 milliárdig ugrott az április 22-én mért csúcson, meghaladva ezzel például Írország bruttó hazai termékét (GDP). Összevetésképpen a Nasdaq forgalma 2000 elején csupán 150 milliárdon tetőzött.
Fagyasztó beavatkozás
A kínai kereskedési láz akkor kezdett hűlni, amikor a három vezető határidős tőzsde különböző eszközökkel igyekezett gátat szabni a spekulációs hullámnak. Ennek eredményeként május 6-án a teljes forgalom már csak 125 milliárdos volt, miközben a betonacél és a vasérc árfolyama majdnem 20 százalékot esett az áprilisi tetőpontokról.
Nincs könnyű dolga az államnak Forrás: Imaginechina/Wang gang
Noha egyes nyersanyagoknál, mint az acélnál fundamentálisan is indokolt volt az áremelkedés, a kínai részvénypiaci buborék legfontosabb tanulsága mégis az, hogy az államnak nagyon nehéz úgy megállítania a spekulációs hullámot, hogy
ezzel ne indítsa be az árfolyamok összeomlását.
Tavaly nyáron a kínai részvények ugyanis 5 ezermilliárd dollárt veszítettek az értékükből, ahogy a hatóságok elkezdték visszafogni a tőkeáttételes kereskedést és korlátozták a határidős részvénypiacok forgalmát, ahol a volumenek egészen 99 százalékot zsugorodtak a csúcsaikhoz képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
