A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legfrissebb, 2015-re vonatkozó adatai szerint a légiirányítók keresnek a legjobban. (Az NFSZ a 2016-os keresetek adatfelvételét 2017 tavaszán végzi majd el.)
A kereseti rangsorban a légiirányítókat a Világgazdaság tavalyi cikke szerint a miniszterek és a képviselők követik, míg a tízes toplista további helyezéseit a tőzsdeügynökök és a különféle vállalati vezetők foglalják el.
Valószínűleg nagy változások 2015-höz képest tavaly sem voltak, hiszen a HungaroControl közleménye szerint
már a kezdő légiirányítók is körülbelül havi 1,5 millió forintot kereshetnek.
Egy kétéves tanfolyam sikeres elvégzése után a kezdő légiforgalmi irányítók havi átlagos jövedelme bruttó 1,454–1,629 millió forint között mozog attól függően, hogy tornyos/bevezető vagy útvonal-iránytóként dolgoznak, közölte a HungaroControl.
Hogyan lesz valakiből légiirányító?
Már a képzésen való részvételhez is négylépcsős kiválasztás vezet, írta tavaly nyári összeállításában a 24.hu. A portál szerint első körben a kognitív képességeket, az angol nyelvtudást és a munkakörhöz fontos személyiségjegyeket vizsgálják, de nem maradhat ki az egészségügyi alkalmassági vizsga sem, és feltérképezik a szociális kompetenciákat is. Ha valaki átmegy a rostán, már az is szép teljesítmény, mert például 2012-ben közel százszoros volt a túljelentkezés a kétéves képzésre, amit végül csak 12 fő kezdhetett meg.A cég elmondása szerint a szakszolgálati évek alapján folyamatos béremeléssel honorálják a megszerzett tapasztalatot, így a beosztott irányítók havi átlagos jövedelme 20 év szolgálati idő után éri el a csúcsot, havi bruttó 2,47–2,645 millió forintot.
Ha valaki 20 év tapasztalattal a háta mögött már vezetői szerepet tölt be, akkor már 2,68–2,85 millió forintot is kereshet, míg a csoportvezetők (duty supervisorok) esetében ezek az értékek már havi bruttó 2,89–3,06 millió forintra emelkednek.
A Fizetesek.hu szakértője az Origónak azt mondta, hogy mivel egy nagyon specifikus szakmáról van szó, így
ezt a pozíciót csupán néhány tucatnyian töltik be az országban.
Egy kiemelten magas felelősséggel járó pozícióról van szó, ez is indokolja, hogy a légiirányítók valóban jóval többet keresnek az országos átlagnál.
A portál összeállított egy 50-es listát is a legmagasabb átlagfizetéssel rendelkező munkahelyi pozíciókról, amelyből kiderül, hogy általánosságban ma Magyarországon a cégvezetők keresnek a legjobban.
A lista első helyére – nem nagy meglepetésre – a vezérigazgatói poszt került:
az átlagos cégvezér bruttó átlagbére 1,64 millió forint.
Van, ahol még ennél is többet visznek haza
Egyáltalán nem ritka a Hays tavaly márciusi felmérése szerint, hogy Magyarországon egyes ágazatok bizonyos munkaköreiben átlagosan 1,5-2 millió forintos bruttó átlagkeresetek vannak, sőt speciális pozíciókban a 3 millió forint feletti bérek sem ritkák. A cég bérfelmérése szerint a legmagasabb bérekkel az élettudományoknál találkozhatunk.A vezérigazgatót a dobogón az IT-igazgató (985 ezer forint) és az ügyvezető igazgató (979 ezer forint) követi. A Fizetesek.hu 50-es listáján az első nem cégvezető, illetve menedzsment pozíció a gyógyszeriparhoz köthető: egy klinikai kutatási munkatárs (CRA) átlagos bruttó fizetése 689 ezer forint.
A lista szerint továbbra is jól keresnek a programozók:
A pénzügyek és könyvelés területén is félmilliós bérek vannak: az adótanácsadók és a reporting specialisták átlagos bruttó bére is 508 ezer forint, míg a főkönyvelőknél 495 ezer az átlagbér, a könyvvizsgálóknál pedig 489 ezer. Az állami szférából a főosztályvezetők kerültek föl a listára 573 ezer forintos átlagbérükkel.
Továbbra is jól fizet az IT-szektor: az IT-tervezők 684 ezer forintból, míg az IT-s projektmenedzserek átlagosan 613 ezer forint bruttóból gazdálkodhatnak.
A fenti számokkal szemben a Központi Statisztikai Hivatal szerinti bruttó átlagkereset a tavalyi év első tíz hónapjában 258,3 ezer forint volt.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a felmérése alapján nem keresnek jól a magyarok:
Magyarországon a medián órabér 3,6 euró, vagyis 1126 forint,
szemben például az euróövezeti 14,1 eurós, 4400 forintos órabérrel. Ugyanakkor az is kiderült ebből a felmérésből, hogy majdnem minden hatodik európai munkavállaló az alacsony keresetűek közé tartozik.
Az euróban számolt medián bruttó órabért tekintve egyébként 15-szörös a különbség a két véglet között: