Az Oxfam most kiadott elemzésének megjelenése egybeesik a svájci Davosban megnyílt idei Világgazdasági Fórummal, amelyen a világ számos politikai és gazdasági vezetője gyűlik össze tanácskozni. "Obszcén, hogy annyi gazdagság összpontosul ilyen kevés kézben, amikor a Földön minden tizedik ember naponta kevesebb mint 2 dollárból él" – jelentette ki Winnie Byanyima, az Oxfam egyik igazgatója, és hangsúlyozta, hogy az egyenlőtlenség aláássa a demokráciát.
A brit szabadpiaci agytröszt, az Institute of Economic Affairs igazgatója, Mark Littlewood ugyanakkor bírálta a jótékonysági szervezetet: "szegénységellenes jótékonysági szervezet létére az Oxfam túlságosan is sokat foglalkozik a gazdagokkal. Ehelyett inkább a gazdasági növekedésre kellene koncentrálniuk, mert csak az segíthet eltörölni a mélyszegénységet."
Ben Southwood, az Adam Smith Intézet kutatási igazgatója is azt hangsúlyozta, hogy valójában nem a világ gazdagjainak vagyona számít, hanem a szegények boldogulása, amelyben viszont évről évre javulás tapasztalható. "Az Oxfam gazdagsági statisztikája évről évre félrevezet minket. Az adat helyes – a Credit Suisse-től származik –, ám annak tálalása nem" – mondta Southwood.
Katy Wright, az Oxfam külső kapcsolatokkal foglalkozó vezetője szerint viszont a jelentés hasznos, mert kihívást jelent a politikai és gazdasági elit számára. "Nincsenek illúzióink afelől, hogy Davosban csupán beszélgetés zajlik a világ elitjének tagjai között, nem születnek érdemleges döntések, mi azonban megpróbáljuk ezt a fókuszt kihasználni" – tette hozzá.
A statisztikai adatok szerint a világ leggazdagabb nyolc embere akkora vagyon fölött rendelkezik, mint a Föld szegényebb feléhez tartozó 3,6 milliárd ember.
A legnagyobb vagyona nettó 75 milliárd dollárral a Microsoft társalapítójának, Bill Gatesnek van.
Őt a spanyol Amancio Ortega, az Inditex divatcég alapítója követi a sorban 67 milliárd dollárral, a harmadik Warren Buffett, a Berkshire Hathaway legnagyobb részvényese 60,8 milliárddal, a negyedik a mexikói Carlos Slim Helu, a Grupo Carso tulajdonosa 50 milliárd dollárral, az Amazon alapítója és vezetője, Jeff Bezos 45,2 milliárd dollárral az ötödik,
a Facebook társalapítója és vezetője, Mark Zuckerberg 44,6 milliárddal a hatodik,
Larry Ellison, az Oracle társalapítója és vezetője 43,6 milliárddal a hetedik, és nyolcadikként Michael Bloomberg, a Bloomberg LP tulajdonosa zárja a sort nettó 40 milliárd dolláros vagyonnal.
Wright Donald Trump megválasztására és a brexitre utalva arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági egyenlőtlenség a politikai életben is polarizációhoz vezet.
Az emberek dühösek, és alternatívákat szeretnének. Úgy érzik, hátrahagyták őket, hiába dolgoztak keményen, nem jut nekik országuk gazdasági növekedéséből."
Az Oxfam "humánusabb gazdaság" megvalósítását sürgette, és felszólította a kormányokat, hogy szabjanak határt a vezetői fizetéseknek, gátolják meg az adóelkerülést és jobban adóztassák meg a gazdagokat. A szervezet a gazdasági vezetőket is rászorítaná, hogy arányosan vegyék ki részüket az adózásból, a vállalatokat pedig sürgette, hogy adjanak a megélhetésre elegendő fizetést az alkalmazottaiknak.
Az Oxfam az elmúlt négy évben hasonló jelentéseket publikált. A 2016-os beszámolója szerint a világ 62 leggazdagabbjának volt akkora vagyona, mint a világ szegényebb felének. Idén azért csökkent a szám mindössze a nyolc leggazdagabb listájára, mert a jótékonysági szervezet pontosabb adatok birtokába jutott.
Az Oxfam megállapítása szerint a világ leggazdagabb 1 százalékának vagyona összességében nagyobb, mint a világon élő többi ember teljes vagyona.
A BBC News beszámolója emlékeztetett rá, hogy a nyolc leggazdagabb között is van, aki több tízmilliárd dollárt fordított adományokra személyes vagyonából. Bill Gates és felesége, Melinda 2000-ben állított fel egy magánalapítványt, amelyben több mint 44 milliárd dollárt helyeztek el. 2015-ben pedig Mark Zuckerberg és felesége, Priscilla Chan jelentette be, hogy életük során nettó vagyonuk 99 százalékát fogják eladományozni, azaz mintegy 45 milliárd dollárt.
Az Oxfam jelentésének adatai a Forbes és a Credit Suisse által évente kiadott globális gazdagságról szóló statisztikán alapulnak.
A felmérés az egyes személyek tulajdonát, vagyontárgyait, az ingatlanokat, földet veszi figyelembe az adósságok levonásával, és nem számítja bele a jövedelmet.
A szervezet jelentésének módszertanát kritikák is érik, mivel a felállított kritériumrendszer szerint például azokat a diákokat is a szegényekhez sorolják, akinek egyelőre nagy adósságai vannak, ám a jövőben fényesek a kilátásaik a magas fizetésre.