A kérdés: hol fialhat legtöbbet a pénzünk?

Bármekkora összegről is legyen szó, nagy dilemmát okoz a jelenlegi helyzetben, hogy mibe fektessük félretett pénzünk, hiszen egyfelől alacsony hozamokkal, míg másfelől növekvő inflációval kell szembesülnünk. Nehéz ilyen helyzetben jól dönteni, de minden esetben az elérhető hozamot és az azzal járó kockázatot kell mérlegelnünk. Ugyan a lakossági állampapírok biztos pontot jelentenek, viszont ha az infláció felett akarunk keresni, akkor a hosszabb lejáratok felé kell elmozdulnunk. Ha többre vágyunk, akkor egy abszolút hozamú alap adhat még reményt, de ezért cserébe a megtakarításunk értéke is jobban ingadozhat.

Sokaknak nagy fejtörést okoz, hogy a nehezen összekuporgatott pénzüket vagy lejáró megtakarításukat hova helyezzék, ahol még némi hozamban is reménykedhetnek. Értelemszerűen bankbetétbe egyáltalán nem éri meg pénzt helyezni, hiszen az átlagos kamat már mindösszesen 0,5 százalékos. Ugyan a választási lehetőségek köre sokat szűkült az utóbbi időszakban, mégsem maradunk megoldás nélkül, viszont a döntést nagyon át kell gondolni.

Mibe érdemes fektetni spórolt pénzünket? Forrás: 123rf.com

Azoknak, akik a kockázatmentességet helyezik előtérbe, a lakossági állampapíroknál, míg a kockázatosabb vizeken evezőknek a különböző befektetési alapoknál teremhet még babér. Csodára azért ne számítsunk, a jelenlegi viszonyok között a biztonságos állampapír-befektetés esetén 2-4 százalékos, míg egy átlagos befektetési alapnál 3-5 százalékos hozam ütheti a markunk.

A kockázatkerülőknek már csak a lakossági állampapír maradt

Ha kockázatmentesen gyarapítanánk a pénzünket, szinte már mást nem is tehetünk, mint hogy a lakossági állampapír felé mozdulunk el. A rövid futamidejű állampapírok között a másfél százalékos kamatot kínáló Féléves Kincstárjegy és a 2 százalékkal kecsegtető egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy tűnik fel.

Sokan a rövid állampapírokat részesítik előnyben, de azt is látni kell, hogy az infláció gyakorlatilag a teljes hozamunkat eltüntetheti. Éppen ezért lehet célszerű valamilyen hosszú futamidejű állampapír felé elmozdulni, mert infláció felett hoznak, de a hozamok emelkedésével is jól járhatunk.

A Prémium Államkötvény kamatozása a napokban változott, így jelenleg

3 évre 3,55 százalékot, míg 5 évre 4,05 százalékot kínál.

A Bónusz Államkötvény

4, 6 és 10 éves időtávon is elérhető és 2,61–3,11 százalékos hozam érhető el vele.

A lakossági állampapírok esetében szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen míg egy lekötött betétnél a kamatot a legtöbbször elveszítjük, itt az eladásnál a Magyar Államkincstár csak 1 százalékot von le. Tehát a hosszú futamidejű papírt akkor is megéri tartani, ha lejárat előtt eladnánk, hiszen 5-6 hónap után már nyereséggel szállhatunk ki.

A leginkább megfelelő állampapír-befektetést keresi? A következő kalkulátor segít a választásban!

Az abszolút hozamú alapok még okozhatnak meglepetést

Ha nagyobb hozamra vágyunk, elmozdulhatunk a befektetési alapok irányába is, bár

itt az 5 százalékos hozamért nagyobb kockázatot kell bevállalni.

Azt mindig tartsuk észben, hogy a befektetési alapoknál a múltban elért hozamokat tüntetik fel. Márpedig ezek semmilyen garanciát nem jelentenek a jövőre, itt mindig az aktuális lehetőségek határozzák meg a várható hozamot.

A bankbetétek helyettesítőjeként számontartott

pénzpiaci alapok közel 0%-ot hozhatnak.

A kötvényalapok ugyan néhány éve még kiemelkedő teljesítményre voltak képesek, azonban a lehetőségek már számukra is egyre korlátozottabbak, jellemzően 2-3 százalékot hoztak az elmúlt egy évben.

Ráadásul a következő időszakban minden bizonnyal a hozamok emelkedni fognak, ami egy kötvényalap számára különösen hátrányos.

Így a közeljövőben elérhető hozam várhatóan a 3 százalékot sem haladja majd meg, sőt akár komoly veszteségekbe is futhatunk a kötvényalapokkal.

A kötvényalapokkal ellentétben az abszolút hozamú alapok számára kedvező lehet a csillagállás. Itt az alapot kezelő szakemberek rugalmasan változtathatják a befektetéseiket, és mindig ott fektethetnek be, ahol a legnagyobb lehetőségeket látják.

Az abszolút hozamú alapok hátrányaként azt hozhatjuk fel, hogy viszonylag nagy kockázatot kell felvállalni a magasabb hozamért cserébe.

Ennél nagyobb hozam már csak egy részvényalappal érhető el, de ott a felvállalt kockázat is lényegesen nagyobb. Ha álmatlan éjszakák nélkül is el tudjuk viselni, hogy a befektetésünk értéke 10-20 százalékot is ingadozik, akkor a megtakarítás egy részét részvényalapba lehet fektetni. Az elmúlt egy évben átlagosan 29 százalékot hoztak, ami kiugró eredmény, ne várjunk hasonló folytatást.