A német gazdasági erő és stabilitás jelképévé vált az a 3378 tonnás (120 milliárd eurós) aranytartalék, amelyet Németország többek között Párizsban és New Yorkban helyezett el a hidegháború tetőpontján, messze Moszkva hatókörétől.
Ahogy azonban az euróövezet válságról válságra bukdácsol, a német közvélemény számára egyre kellemetlenebb a külföldön tárolt arany. Egyesek egészen odáig mennek, hogy a világ második legnagyobbjának számító aranyrúd tartalékot egy új német márka támaszaként kellene használni az euró helyett – írja a Reuters.
A Bundesbank már meg is mozdított 583 tonnát, és a terv szerint
az év végéig a teljes készlet felét Frankfurtba szállítanák, jóval az eredetileg tervezett 2020-as dátum előtt.
A fennmaradó rész a New York-i Fed és a Bank of England között oszlana meg.
A német jegybankban folyamatosan tárgyalnak a Donald Trump elnökségéhez kapcsolódó monetáris és makrogazdasági hatásokról, de
bíznak az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedben
– mondta Carl-Ludwig Thiele a Bundesbank kormányzótanácsának tagja. Hozzátette, Trump eddig nem kezdeményezett megbeszélését tárolási kérdésekben.
Miközben Thiele jelezte, a Bundesbank csak a külföldön tárolt arany felét kívánja hazavinni, és nem is tervez ennél többet. Közben a gazdasági stabilitással kapcsolatos viták kiéleződni látszanak az euróövezetben. Egyes államok ugyanis úgy vélik, a rájuk kényszerített megszorítások csak rontják a teljesítményeiket és lehetőségeiket, míg a németek körében továbbra is él az a vélemény, hogy míg ők igyekeztek leépíteni az adósságaikat a válságok idején, most fizethetik a nehéz helyzetben lévő tagállamok megsegítését.
Ebben a környezetben pörgeti föl tehát a hazavitelt a Bundesbank, ahol jelezték, a brexit sem változtat a terveken.
London továbbra is kulcsfontosságú aranypiacnak számít, ahol biztonságos nemesfémet tartalékolni
– tette hozzá Thiele. A részben Svájcon keresztüli hazaszállítás költsége egyébként elérheti a 6,9 millió eurót is.
Külön érdekesség, hogy mivel voltak olyan spekulációk, miszerint az arany egy része nem is létezik, a Bundesbank még 2015-ben nyilvánosságra hozott egy 2300 oldalas listát az aranyrudakról, azt remélve, hogy növelik ezzel az átláthatóságot, és megnyugtatják a németek jelentős részét.
A hidegháború idején
Németország aranykészletének 98 százaléka külföldön volt.
Az eddigi legnagyobb hazaszállítási akciót, amely 931 tonnát érintett, 2000-ben hajtották végre a brit jegybankból.
Amennyiben a hazaszállítás befejeződik, 1236 tonna arany marad még New Yorkban, 432 tonna Londonban, a többi pedig Frankfurtban lesz. A jelenlegi projekt 300 tonnát érintene New Yorkban, illetve 374 tonnát Párizsban.