Hazudik, aki azt mondja, hogy az IMF követel újabb megszorításokat Görögországtól, mert ezzel a módszerrel nem lehet kezelni a görög válságot - ez olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Görögországról szóló legfrissebb jelentésében.
A szervezet szerint nincs igaza az Európai Uniónak, amikor kamatkiadások nélkül 3,5 százalékos költségvetési többletet vár el a görögöktől, mert ez csak újabb megszorítások árán érhető el, és szükségszerűen akadályozza a gazdaság kilábalását a válságból.
Az IMF szerint Görögország teljesítette az államháztartásra vonatkozó korábbi előírásokat, és lefaragta a hiányt, ennek ellenére nem mutatja a kilábalás jeleit.
Ha ezen az úton halad tovább Görögország, akkor az államadósság 2060-ig biztosan tovább nő, és a görögöknek esélyük sem lesz, hogy kikeveredjenek a recesszióból. A válság előtti szinthez képest a görög gazdaság teljesítménye továbbra is 25 százalékos mínuszt mutat, a munkanélküliség pedig európai rekordszinten, 23 százalékon áll.
A 2010-es első mentőcsomag óta rengeteg megszorító intézkedést vezettek be a görög kormányok: csökkentették a nyugdíjakat, megemelték az áfakulcsot és a személyi jövedelemadót,
megerősítették a bankokat és a bankfelügyeletet, és nekikezdtek a szerkezeti átalakításoknak is. Elkezdték a privatizációt, és a legfontosabb iparágakban a versenyképességet növelő intézkedéseket hoztak,
ezzel együtt a gazdaság helyzete lesújtó.
Az IMF szerint a megszorítások a társadalmi egyenlőtlenségeket növelték, és a reformok mögé éppen ezért ma már csak nagyon kevesen sorakoznak fel.
Példaként említik, hogy
a görögök fele egyáltalán nem fizet személyi jövedelemadót.
A nyugdíjak pedig a GDP több mint tíz százalékát elviszik, ami négyszer több, mint az eurózóna átlaga.
A személyi jövedelemadó rendszerét a Valutaalap szerint úgy kell átalakítani, hogy sokkal szélesebb rétegek vegyenek részt az adózásban, de ezzel párhuzamosan csökkentsék is a magas adókulcsokat, és jobban támogassák a leginkább rászorulókat (a legkisebb nyugdíjjal rendelkezőket is beleértve).
Az IMF kitért arra is, hogy
a banki hitelek 45 százaléka problémás, vagy bedőlt, az adóhátralékok pedig a GDP 70 százalékára rúgnak.
A fentiek miatt nem indult be a hitelezés, nagyon kevés a beruházás, és nem látszik a növekedési fordulat. A szervezet szerint minél hamarabb ki kell söpörni a bankok mérlegéből a már bedőlt hiteleket, és lehetővé kell tenni a hitelezés felfutását.
Emellett kulcsfontosságú a közszféra átalakítása, a bürokrácia és a korrupció csökkentése, valamint az adóbehajtás hatékonyságának növelése.
Ám még ha a szervezet összes ajánlását is teljesíti az ország, akkor sincs esélye kimászni a válságból adósságelengedés nélkül.
Jelenleg a GDP 180 százalékát teszi ki az államadósság, a külföld felé az összes tartozás ennél sokkal nagyobb, a GDP 245 százaléka. A Valutaalap szerint az adósságleírás azért elkerülhetetlen, mert a görög államkötvények kamata magas, a gazdasági fejlődés pedig gyakorlatilag nulla, az adósság tehát „automatikusan" nő, a hitelspirálban vergődő ország egy idő múlva fizetésképtelen lesz.
Az IMF számításai szerint alapesetben 2060-ra megközelíti a 300 százalékot az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, ha azonban adósságkönnyítéssel számolnak, akkor 2060-ra a GDP 100 százalékára csökkenhet az államadósság.
Ehhez azonban az Európai Stabilitási Alappal le kell ülni tárgyalni, és legalább az államkötvények esetében el kellene engedni a kamatokat, vagy kamatplafont kellene bevezetni. A külföld felé fennálló banki tartozások esetében is a kamatok elengedése lehetne a megoldás az IMF szerint, amely még ezeket a számokat is úgy kalkulálta, hogy
alapesetnek vette az összes ajánlásuk betartását.
A Valutaalap szerint elengedhetetlen, hogy a harmadik mentőcsomagot finanszírozó euróövezet tagjai megállapodjanak abban, hogy kevésbé szigorú gazdasági program végrehajtását várják el Athéntól, és ne kérjenek 3,5 százalékos államháztartási többletet, mert annak kitermelése blokkolja a növekedést.
Az IMF 1,5 százalékos elsődleges többletet javasol, ez az a mérleg, ami nem tartalmazza a kamatkiadásokat.