A számok különösen magasak az oktatási, illetve az egészségügyi szektorban. Az előbbinél 43, míg az utóbbinál 49 százalékos volt azon munkáltatók aránya, akik azt közölték, elveszíthetik az uniós munkavállalóik egy részét – derül ki a Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) több mint 1000 céget bevonó felméréséből.
Noha a CIPD jelentése szerint a brit munkaerőpiac továbbra is stabil marad,
a brexit valószínűleg arra kényszeríti majd a vállalatokat, hogy gondolják át a képzési stratégiáikat.
Alkalmazkodniuk kell ugyanis ahhoz, hogy a jövőben kevesebb uniós munkavállalóval számolhatnak – írja a Reuters.
Az új helyzet mögött részben az áll, hogy Theresa May brit miniszterelnök megígérte, szigorítani fogja a bevándorlási kontrollt, amikor – várhatóan 2019-ben – Nagy-Britannia kilép az EU-ból. Ez abban az esetben is várható, ha azt vonja maga után, hogy a szigetország elveszíti akadálytalan hozzáférését az uniós közös piachoz.
A CIPD legfrissebb adatai ezzel párhuzamosan arra is rámutatnak, hogy egyes,
az uniós munkavállalókra erősen támaszkodó brit cégek gondban vannak az üres álláshelyek betöltésével.
A kis- és nagykereskedelem, a feldolgozóipar, az egészségügy, a turizmus, valamint az élelmiszeripar adta az állásajánlatok 45 százalékát 2016-ban.
Emellett a szigetországban dolgozó nem brit uniós állampolgárok száma sokkal lassabban bővült a szeptemberig tartó három hónap során, mint a brexitszavazást megelőzően – mondta a CIPD munkaerő-piaci tanácsadója, Gerwyn Davies.
Ez a trend pedig jelentős kihívások elé állíthatja azokat a cégeket, melyek hagyományosan építenek a Nagy-Britannián kívüli uniós munkaerőre. Ők ugyanis most komolyan
ki vannak téve a bevándorlási politika változásából adódó kockázatoknak
– tette hozzá Davies. A tavalyi referendumot követően egyébként a mezőgazdaság igen gyorsan megérezte a bevándorló munkaerő hiányát, miközben a gyenge font szintén csökkenti a szigetország vonzerejét.
Mindeközben új rekordot értek el a brit ingatlanárak januárban, ahogy fokozódik a kereslet és a kínálat egyensúlytalansága. Az Acadata és az LSL hétfői jelentése szerint az éves növekedés 3,1 százalékos volt, az árak pedig most már rádupláztak a 2002-es szintekre – írja a Bloomberg.
Ezzel együtt viszont London volt a tavalyi év legrosszabbul teljesítő régiója, ami
részben a brexitnek, részben pedig az adóváltoztatásoknak tudható be.
Jóllehet a várakozások szerint idén már hűlni kezd az országos ingatlanpiac, a kínálati problémák jelentősen megnehezítik az először ingatlant vásárló fiatalok helyzetét. Éppen ezért a kormány a múlt héten közzé is tett egy tervet, mely szerint felpörgetnék a kínálatot a fiatalok megsegítése érdekében.