ATHENS, GREECE - JUNE 3: A Greek flag billows in the wind on the Acropolis Hill on June 3, 2015, in Athens, Greece. Greek Prime Minister Alexis Tsipras is expected to be presented with the international creditors' plan of tough economic reforms for Greece in order to unlock 7.2 billion Euros of rescue loans later today. It is unclear whether Greece will accept the offer, as Tsipras has previously called for his own proposals to be considered by the creditors (Photo by Milos Bicanski/Getty Images)
Vágólapra másolva!
Májusban Görögország nyolcadik évét kezdi az intenzív osztály pácienseként a pénzügyileg sérült euróövezeti országok klinikáján – írja mai cikkében a Financial Times, amely arra emlékeztet, hogy az európai valutaunióhoz történt 2001. januári csatlakozása és az összesen 260 milliárd eurós mentőcsomagok első részletének 2010. májusi lehívása után az ország egy, immár negyedik pénzügyi segély felé halad.
„Az európai válságkezelés politikájában teljesen valószínűtlen változásokat leszámítva, Görögország 2019 végére azt a nem kívánt megkülönböztetést fogja kiérdemelni, hogy euróövezeti létének nagyobb részét töltötte intenzív részlegen, mint azon kívül – mutat rá a pénzügyi napilap véleménycikke, amelyet Tony Barber jegyez. Szombati beszédében a hatalmon levő Sziriza párt miniszterelnöke, Alexisz Cíprasz úgy írta le Görögországot, hogy az
áldozatokat hoz Európáért”.
Úgy beszélt, mintha Görögország valamiféle magatehetetlen beteg lenne, aki nem azért szenved, hogy visszanyerje egészségét, hanem hogy javítsa orvosai reputációját. Az orvosok nem mások, mint azok az euróövezeti és IMF-szakértők, akik
Görögország betegágyánál veszekednek afölött, milyen gyógykezelést írjanak fel legközelebb.
A hitelezők valószínűleg kompromisszumra jutnak maguk között, és a betegnek nem lesz más választása, mint lenyelni a feltételeiket. Ilyen alku híján az európai választási naptár és Görögország adósságtörlesztési ütemezése
júliusra lélegeztetőgépre kötné a nemzetet.
Két évvel a 2015 nyári megjelenése után a grexit, Görögország kilépése az euróövezetből, ismét felmerülne mint komolyan veendő távlat.
Az összes közül ez lenne a legszélsőségesebb sebészi beavatkozás, de távolról sem elképzelhetetlen – írja a napilap, amely szerint Görögország boldogtalan euróövezeti éveit értékelve az orvosi metaforák túlságosan is helyénvalóak. Merthogy az alapvető kérdés az, vajon akár az euróövezet kormányai, az IMF vagy Görögország politikai vezetői és lakói a szívük mélyén hiszik-e, hogy hét év költséges kezelése után akár csak látható távolságon belülre került a gyógyulás. E kérdésnek három vetülete van. Az első az ország adósság-visszafizetési képességét érinti.
Az adósság az a kérdés, amely a legélesebben elválasztja az euróövezet hitelezőit, különösen Németországot és a hasonló gondolkodású európai szövetségeseket az IMF-től. Legutóbbi értékelésében az Alap világosan kimondja, hogy Görögország adóssága „fenntarthatatlan”, azt jósolva, hogy a jelenlegi trendje alapján a jelenlegi 180 százalékról a kibocsátás 275 százalékára szökik fel 2016-ig.
Jelentős adósságkönnyítésre van szükség, állapítja meg az IMF.
Az Alap nem javasol a „haircutként” ismert egyértelmű leírásokat Görögország hivatalos európai hitelezői részéről. Ehelyett az IMF az ország törlesztéseinek meghosszabbított lejárati és türelmi idejének egyfajta keverékével, s ezenfelül a hiteleire fizetendő alacsony kamatokkal számol. Ily módon a magasabb globális kamatlábak várható ciklusa nem fogja maga alá gyűrni Görögország kilábalási esélyeit.
Füstbe ment eurómilliárdok
Az euróövezet tisztségviselői elutasítják az IMF diagnózisát, kissé könnyeden azt sugallva, hogy a világ első számú pénzügyi intézménye képtelen megérteni az euróövezet mentőprogramjainak mozgástörvényeit. Egymás között természetesen minden érintett tudja, hogy a blokk ellenállása az adósságkönnyítéssel szemben a nemzeti és az EU-szintű politikában gyökerezik. A hitelező kormányok félnek egy ellenük irányuló visszahatástól, talán magával az euróval szemben, ha egyszer a választók ráébrednek, hogy az
Athénnak adott eurómilliárdok elszálltak a füstben.
A kérdés második vetülete az állami költségvetéseket érinti. Az euróövezeti hitelezők azon vitatkoznak, hogy mivel Görögország legutóbb elsődleges, azaz kamatkiadások nélkül számolt költségvetési többletet ért el, az állam pénzügyei évről évre javulnak. A konzisztens többletek kontroll alatt fogják tartani az adósságterhet.
Mentőcsomag mentőcsomag hátán, már a negyedik pénzügyi segély felé halad Görögország Forrás: AFP/Daniel Roland
Az IMF pesszimistább, felismerve a görög politikai pártok történelmi hajlamát arra, hogy letegyenek a költségvetési fegyelemről, és pártfogolt kliensekre és hatalmas érdekcsoportokra pazarolják a közpénzeket. A harmadik, kétségtelenül legfontosabb vetülete a kérdésnek az, vajon az euróövezet–IMF mentőprogramjai segítettek-e modernizálni a görög államot. Az összes hitelező és az ország sok politikusa kételkedik.
Még mindig bénult állapotban Athén
Az adórendszer megerősítésére tett erőfeszítések ellenére az adóbehajtási ráta ténylegesen csökkent 2010 óta. „Az államigazgatás és az egészségügyi, oktatási és igazságszolgáltatási alrendszerek állapota rosszabb, mint bármikor a közelmúltban”, idézi az FT Janosz Papantoniou korábbi pénzügyminisztert. Görögország bénultsága várhatóan addig fog tartani, amíg az euróövezeti hitelezők megtagadják Athéntól a széles körű adósságkönnyítést, ám mégis megtagadnak lenyelni egy másik keserű pirulát azzal, hogy
engednék kiesni a valutaunióból.
A bármely irányba történő határozott igyekezet hiánya éppen elég teret nyújt Görögország számára, hogy meghozza a minimális reformmennyiséget, ami ahhoz kell, hogy a segély továbbra is áramoljon.
A dolgoknak ebben a szomorú állapotában senki sem nyertes, és semmi esetre nem az a görög nép – summázza végül elemzését a Financial Times.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
