Kisgergely Kornél, a Hiventures vezérigazgatója elmondta,
az alapkezelő működéséhez 50 milliárd forint áll rendelkezésre.
A két bejegyzett alap közül az MFB finanszírozású 20 milliárd forintos tőkealapot az ország egész területén, korlátozás nélkül be lehet fektetni startup vállalkozásokba, ezt a központi régiós projektek finanszírozására szánják. Uniós forrásból a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon (Ginop) belül 30 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből a Nemzeti Kutatásfejlesztési Innovációs Állami Tőkealapot – ezt a konvergenciarégiókban lehet felhasználni – már bejegyezték, és folyamatban van az Információkommunikációs Tőkealap felállítása is.
Az MFB-alapból 2016 augusztusa óta 1,86 milliárd forintról döntöttek, ebből 730 millió forintot folyósítottak is.
Megszülettek az első uniós forrásból finanszírozott kihelyezések is, egy inkubációs fázisban lévő vállalkozásba 9 millió, egy magvető típusúba pedig 120 millió forintot fektetnek – ismertette a vezérigazgató.
Katona Bence, a Hiventures befektetési vezérigazgató-helyettese elmondta, a rendelkezésre álló 50 milliárd forintból 10 milliárd forintot az inkubációs, 16 milliárdot a magvető, 24 milliárdot pedig a startup életszakaszra allokáltak.
Az inkubációs tőkeprogramban azok a mikrovállalkozások vehetnek részt, amelyeknek megvan az ötletük, ám szükség van a koncepció üzleti tartalommal való megtöltésére.
Az ötletekre 9 millió forintot adnak, amelyért a Hiventures 9 százalékos tulajdonrészt kér az együtt megalapítandó cégből.
Emellé egy mentorhálózatot is biztosítanak, a mentor egy évig foglalkozik a céggel, amelyből 3-6 százalékos részesedést kaphat. A cég tulajdonosának 85 százalékos részesedése marad, így lehetősége van arra, hogy további finanszírozási körökben részt vegyen. Az inkubációs területen a 7 éves befektetési periódusban évente 100-120 tranzakcióval számolnak, a február 1-jei indulás óta 201 befektetési igény érkezett.
A magvető tőkeprogram olyan mikro-, kis- és középvállalkozások számára érhető el, amelyeknél már megvalósult a termékfejlesztés jelentős része, és a továbblépéshez tőkére volna szükség. Az átlagos befektetés 80 millió forint lesz a tervek szerint, éves szinten 20-25 tranzakciót terveznek. A program indulása óta erre 163 befektetési igény érkezett.
Akinek pedig már van egy terméke, és arra valós piaci kereslet, az értékesítés felfuttatásához a startup termékre pályázhat.
Itt 300 millió forintos átlagos befektetési mértékkel és évente 10-12 ügylettel kalkulálnak a 7 éves befektetési periódus alatt.
Eddig 101 befektetési igénnyel fordultak az alapkezelőhöz.
A vezérigazgató-helyettes megjegyezte, igyekeznek minél gyorsabban dönteni, az inkubátor terméknél akár két-három hónap alatt meghozzák a döntést, a finanszírozásig is el tudnak jutni, a magvető szakasznál négy hónapos átfutási idővel számolnak.
Kitért arra is, hogy a befektetési igények kétharmada mindhárom területen a közép-magyarországi régióból, egyharmada pedig a konvergenciarégióból érkezett, de szeretnék ezt az arányt megváltoztatni, ezért országos körútra indultak, az első állomás Győr volt.
Katona Bence elmondta,
minden szektorból jelentkeznek befektetési igénnyel a vállalkozások, a tőkealap-kezelő nem preferál egy ágazatot sem,
a technológiai alapú, nagy növekedési képességű, a nemzetközi piacokat megcélzó vállalkozásokra összpontosítanak. Építik nemzetközi kapcsolataikat is, mivel a befektetésből való kilépésük megtörténhet egy stratégiai befektető megjelenésével is, illetve nemzetközi tőke bevonásával.
A tőkebefektetési programok külföldön élő magyarokat is hazacsábíthatnak. Több külföldi startup vállalattal is tárgyalnak, amelyek hajlandóak lennének idehozni a vállalkozásukat. Az sem kizárt, hogy olyan, EU-tagállamban lévő startup vállalatba fektessenek, amely Magyarországon hoz létre leányvállalatot, és azon keresztül használja fel a tőkebefektetést – mondta Katona Bence.