Hajnali rajtaütés: mit tehet a cégvezető?

Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

A Gazdasági Versenyhivatal 2017 januárjától immár a vállalatok összefonódásának ellenőrzésekor is végrehajthat előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatokat, vagyis meglepetésszerű rajtaütéseket. A friss esetek is azt mutatják, az idei évtől még fontosabb, hogy a vállalkozások és vezetőik tisztában legyenek a rajtaütések szabályaival, amikor a GVH hívatlanul kopogtat az ajtajukon.

A GVH 2015-ben összesen 10 kartellügyben hozott döntést, és további 12 ilyen új eljárást indított. A 2015-ben

kartellügyekben kiszabott bírságok összege meghaladta a 3,3 milliárd forintot.

A 10 lezárt eljárás közül hét esetben előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálattal, szakkifejezéssel élve „hajnali rajtaütéssel" indult a GVH vizsgálata. A 2015–2016-os időszak alatt az uniós jogsértések esetében versenyhatóságként eljáró bizottság 11 ügyben több mint 4 milliárd eurónyi bírságot rótt ki a kartellező vállalkozásokra, és kivétel nélkül minden ügyét rajtaütéssel indította.

Mi az a hajnali rajtaütés?

A versenyhatóságoknak a közérdekre kifejezetten káros kartellek üldözése érdekében rendkívül széles jogköreik vannak.

A rajtaütés egy speciális versenyjogi eszköz:

a GVH vizsgálói előzetes értesítés és az érintett akarata ellenére beléphetnek bármilyen céges helyiségbe, azt átkutathatják, iratokat, telefonokat, egész informatikai rendszereket másolhatnak le, és e körben a személyes használatú cégvezetői levelezéshez is hozzáférhetnek.

A GVH 2017 januárjától a vállalatok összefonódásának ellenőrzésekor is végrehajthat meglepetésszerű rajtaütéseket Forrás: Origo

Mindezeken túl a rajtaütés során beszerzett bizonyítékok nem pusztán a cég versenyjogi felelősségét támaszthatják alá, hanem bizonyos esetekben a cégvezetők elleni büntetőperben – a közbeszerzési eljárás keretében történt kartellezést Magyarországon a törvény öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti – is felhasználhatóak, sőt a vállalkozás közbeszerzési eljárásból történő kizárását is megalapozhatják.

„Jól látszik tehát, hogy az a vállalkozás, amely akár a GVH, akár a bizottság célkeresztjébe kerül,

komoly anyagi kockázatnak van kitéve"

– figyelmeztet a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának szenior ügyvédje, dr. Kocsis Márton.

Nem tehetnek meg mindent, célkeresztben a KKV-k

Azt, hogy a rajtaütést elszenvedő cégeknek megfelelő segítségre van szükségük – adott esetben már az előtt is, hogy a hatóság váratlanul betoppan – a legfrissebb uniós esetjog is alátámasztja. Egy, a Deutsche Bahn elleni bizottsági vizsgálat folyományaként az Európai Bíróság úgy foglalt állást, hogy

a versenyhatóságok jogköre sem korlátlan a rajtaütésekkor.

A német vasúttársaság ügyvédei ugyanis sikerrel érveltek amellett, hogy a bizottság tisztviselői túlterjeszkedtek a hatáskörükön, amikor az eredeti gyanújukkal össze nem függő tárgykörben is lemásoltak dokumentumokat. A szaknyelv ezt nevezi bizonyítékhalászásnak.

A hajnali rajtaütésektől azonban már nem csak a nagy multi cégeknek kell tartaniuk. A GVH egyre több kis- és középvállalkozás székhelyét is felkeresi,

a gazdaság egyetlen szektorában sincsenek már biztonságban többé a gyanúba keveredett vállalkozások.

„Versenyhivatali vizsgálat indult az elmúlt években többek között a közúti sószórás, a kontaktlencse, a repülőgépes szúnyogirtás, az on-line pénztárgépek, az autóvezető-oktatás piacain, amelyekben közös, hogy magyar KKV-k voltak a vizsgált vállalkozások. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgálat alá került vagy potenciálisan érintett KKV-k nincsenek felkészülve egy esetleges rajtaütés szakszerű, azonnali kezelésére" – mondta el dr. Kocsis Márton ügyvéd.

Változnak a rajtaütés szabályai

Különös aktualitást ad a kérdésnek, hogy a versenytörvény tavaly év végi módosítása lehetővé teszi a GVH számára, hogy immár fúziós eljárásokban – a nagyobb vállalati felvásárlások esetében a versenyhatóságnak engedélyező szerepe van – is végrehajtson rajtaütéseket. A fúziós ügyek – szemben a kartelleljárásokkal – a hatóság és a vállalatok együttműködésére épülő, „békésebb" természetű vizsgálatok, ahol mindkét fél érdekelt az engedély mielőbbi megadásában.

Ugyanakkor – mint egy közelmúltbeli szakmai konferencián a GVH vezetői kifejtették – a hatóság oldaláról felmerült a gyanú, hogy a fuzionáló felek sokszor visszatartanak információkat annak érdekében, hogy könnyebben megkapják a versenyhatósági „áldást" ügyleteik végrehajtásához. Azoknál a cégeknél, amelyekre a gyanú ilyetén árnyéka vetül, ezentúl szintén felbukkanhatnak a hatóság alkalmazottai. Ilyen esetekben, annak érdekében, hogy a vállalkozások is védelmet élvezhessenek a hatóság széles, és – büntetőügyeket leszámítva – példátlanul erős jogosítványaival szemben, érdemes lehet szakemberhez fordulni, tanácsolja a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

A megfelelő jogi képviselet elsősorban magán a rajtaütésen lehet fontos, hiszen

az üzleti életben jártas vezetők sincsenek általában tisztában azzal, mit tehetnek meg jogszerűen egy-egy ilyen helyzetben,

és hogy a GVH vizsgálói esetlegesen mikor lépik túl a hatáskörüket. Ugyanakkor – mint az európai esetek is mutatják – a versenyjogi szakértők a rajtaütést követő védekezési stratégia megtervezésével akár az egész eljárást is döntően tudják a vállalkozások javára befolyásolni.