Az Európai Bizottság már most, Nagy-Britannia kilépése előtt lépésről lépésre kiszorítaná a brit vállalatokat a több milliárd eurós uniós megbízási szerződések közeléből, legalábbis ez derül ki egy olyan belső levelezésből amelyet Michel Barnier, a brexit-tárgyalásokért felelős uniós biztos is aláírt.
A levelet a Financial Times-nak szivárogtatták ki, ami már a kilépési alkudozás része is lehet, különösen a kedden bejelentett előre hozott választások tükrében.
A dokumentum közvetve azt szorgalmazza, hogy a brit vállalatok csak akkor rúghassanak labdába az új uniós megbízási szerződéseknél, ha már létrehoztak képviseletet valamelyik uniós tagállamban.
Az uniós ügynökségek felé pedig azt a burkolt üzenetet közvetít, hogy
Nagy-Britanniát már a brexit napján zárják ki az EU adatbázisaiból, és addig is tagság nélküli tárgyalópartnernek tekintsék.
A Financial Times szerint a levél arra is felhívja az uniós hivatalnokok figyelmét, hogy
a hosszabb távú projekteknél, például a kutatás-fejlesztésnél már most vegyék figyelembe, hogy Nagy-Britannia nemsokára „harmadik fél" lesz.
Példaként említik, hogy a Galileo navigációs műholdrendszer kibővítésénél kifejezetten az uniós székhellyel rendelkező vállalatokat részesítsék előnyben, mivel a tízmilliárd eurós fejlesztés csak az uniós országokra vonatkozik, ezért a brit vállalatokkal most kötött bármilyen szerződés a későbbiekben kötbér fizetése nélkül felmondhatóvá válik.
Mindez azt az üzenetet küldheti a brit vállalatoknak, hogy minél hamarabb hozzanak létre az EU területén bejegyzett cégeket, amelyek a jövőben nagyobb eséllyel vehetnek részt uniós projektekben.
Ugyanez vonatkozik az EU adatbázisára is: a levél ugyanis azt is hangsúlyozza az uniós alkalmazottaknak, hogy ezekhez az adatokhoz csak uniós tagállam férhet hozzá.
Az új parlamenti választások okán egyébként ismét előkerült a brit pénzügyminisztérium tavaly készített elemzése, amely három lehetséges forgatókönyv szerint számolta ki az uniós tagság feladásával járó várható veszteségeket.
A George Osborne pénzügyminiszter vezette szakértői gárda arra a következtetésre jutott, hogy a britek számára
a legjobb kilépési megoldásnak az Európai Gazdasági Térséggel megegyező szerződés elfogadása tűnik.
Az Unióval szabad piacot alkotó EGK-ba Norvégia, Izland és Lichtenstein tartozik, amelyek a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásáról kötött korábban megállapodást az Unióval.
A második eshetőség egy speciális, csak a britekre szabott kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás, míg a harmadik, a legelőnytelenebb a szerződés nélküli kilépés lenne, amelynek során már csak a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai érvényesülnének.
A brit pénzügyminisztérim egy évvel ezelőtti becslése szerint még a legjobb esetben is évente körülbelül egymillió forintnak megfelelő GDP esik ki egy brit háztartásra lebontva a kilépés után. A különmegállapodás nélküli kilépés esetén ez a veszteség pedig akár meg is duplázódhat.