A kínai középosztály növekedése igen látványos. Míg 2000-ben a kínai városi lakosságnak csupán a 4 százaléka számított középosztálybelinek, az előrejelzések szerint 2022-re ez a szám elérheti a 76 százalékot. Ez pedig több mint 550 millió embert jelentene Kínában. Összevetésképpen, ha ez bekövetkezik, akkor Kína középosztálya 1,7-szerese lesz a teljes amerikai lakosságnak – írja a Business Insider.
Ha pedig Kínában az ismétlődik meg, ami az USA-ban lejátszódott az 1950-es években, akkor a fent vázolt folyamatnak igen jelentős hatásai lesznek a gazdasági és a befektetési életre egyaránt. Ezt támasztja alá, hogy
a növekvő középosztállyal a fogyasztás is erősödik
– Kínában várhatóan 55 százalékkal 2015 és 2020 között.
Az amerikai példát követve, arra lehet számítani, hogy három olyan terület lesz, amely igen jelentős fejlődést produkálhat a következő években. Ez az egészségügy, az oktatás, illetve a gyorsétkezés.
Noha napjainkban a kínai állam majdnem minden polgárának biztosít valamilyen formában egészségügyi szolgáltatást, az állami egészségügyi rendszer igencsak kaotikus az országban. Egyszerűen rendkívül sok beteg jut az elég gyengén fizetett állami orvosokra. Ennek eredményeként pedig a sorok túl hosszúak, az ellátás színvonala pedig a legtöbbek számára igen alacsony.
A középosztály lendületes bővüléséből azonban az következik, hogy ez a társadalmi csoport a pénze mellé egyre jobb egészségügyi ellátást is követel. A McKinsey becslései szerint
a magán-egészségügyi kiadások Kínában ezer milliárd dollárra nőnek majd 2020-ra,
miközben 2011-ben ez a szám még csak 350 milliárd dollár volt.
A kínai állam egyébként már egy ideje érzi a frusztrációt, aminek következtében 2011-ben megtette az első lépést a magántulajdonban lévő kórházak engedélyezése irányába. Ennek eredményeként 2015-ben először fordult elő, hogy a magánkórházak száma a teljes piac több mint felét adta.
Mindazonáltal tekintve, hogy ezek az intézmények a teljes szolgáltatások csupán 15 százalékát fedik le az országban, még mindig hatalmas növekedési lehetőségek rejlenek a szektorban.
Az egészségügy mellett a kínai középosztály az oktatásra is jelentős mennyiségű pénzt fordít, különösen, hogy a kínai gazdaság szerkezete folyamatosan áll át a feldolgozóiparról a szolgáltatói szektorra.
Ez a szerkezetváltozás pedig átértékeli a jól fizetett munka fogalmát is
a világ második legnagyobb gazdaságában.
Amellett pedig, hogy a szülők egyre többet tudnak és hajlandóak költeni a gyerekeik oktatására, az extra képzési formákra fordított összegek mértéke is fokozatosan bővül. Ezt támasztja alá, hogy a Deloitte kutatása szerint a kínai oktatási szektor a következő három évben összesen 12,7 százalékos éves bővülést produkálhat, közel 440 milliárd dollár bevételt generálva 2020-ra. Nem meglepő tehát, hogy a Deloitte ezt az időszakot a kínai oktatási rendszer „aranykorának" nevezte.
A gyorséttermek népszerűsége a középosztálybeli városi életformával függ össze. Ez a megoldás ugyanis gyors, olcsóbb, mint a hagyományos éttermi étkezés, valamint számos különböző lehetőséggel szolgál.
Ahogy pedig a városi középosztálynak egyre jobban oda kell figyelnie az időbeosztására, a gyorséttermek népszerűsége is fokozódik.
Nem véletlen tehát, hogy az IBIS Word vizsgálata szerint a 2016-ig tartó 5 év során a kínai gyorséttermi iparág bevétele éves szinten 10 százalékkal erősödött. Ráadásul ez a szám várhatóan csak tovább nő majd, ahogy a középosztálybeliek létszáma is izmosodik. Következésképpen ezen vállalatok nyereségei és részvényárfolyamai is szárnyalás elé néznek, ha a jelenlegi trend folytatódik.
Bár nem lehet az 1950-es években indult amerikai felfutást egy az egyben rávetíteni a mostani kínai helyzetre, néhány szám mégis szépen illusztrálja, milyen befektetési lehetőségekkel kecsegtetnek a társadalmi és gazdasági trendek.
Ha valaki 1950-ben ezer dollárt fektetett volna be a Standard Oilba (Exxon), az 2016-ra 2,4 millió dollárt ért volna. Ugyanez az ezer dollár egy 1957-es Philip Morris befektetés esetén 2007-re 5,5 millió dollár jelentett volna. Amennyiben pedig egy befektető 1965-ben ezer dollárt fektetett volna a McDonald's sikerébe, akkor a döntése 2016-ra 4,1 millió dollárt ért volna.
A kínai középosztály lendületes bővülése tehát feltehetően
jelentős profitokat eredményez majd a befektetőknek.
A történelmi tapasztalatok alapján pedig ezek között is kiemelt helyen áll az egészségügy, az oktatás, valamint a gyorsétkeztetés.