Az összesen 24 nyersanyagot követő S&P GSCI Total Return index 0,2 százalékot zsugorodott májusban. Noha ez kedvezőbb eredmény az áprilisi 2,1, illetve a márciusi 3,9 százalékos süllyedést követően, a mutató ebben az évben már összesen 7,3 százalékot veszített az értékéből – írja a MarketWatch.
Az egyes nyersanyagokat tekintve, a múlt hónapban a kakaó, a sovány sertés, valamint az ólmozatlan benzin tudott a leginkább erősödni, míg
a leggyengébb szereplést a cukor, a földgáz, illetve az ólom produkálta.
Fontos azonban látni, hogy igen alacsony volt a korreláció a nyersanyagok és más eszközosztályok között – mondta Jodie Gunzberg, az S&P Dow Jones Indices egyik vezetője. Ezt jól mutatja, hogy az S&P 500 részvényindex és az S&P GSCI közti korreláció ebben a hónapban 0,5-ről 0,04-re süllyedt.
A szakértő kiemelte, az adatok alapján úgy tűnik,
a kínálati oldal most sokkal jobban meghatározza a nyersanyagpiaci árak alakulását, mint a globális aggregált kereslet.
A kiemelten fontos nyersanyagokat elnézve, az látszik, hogy az amerikai WTI olaj például a szerdai zárásig csak kevesebb mint 0,1 százalékot süllyedt májusban, azonban szerdán jelentős esést produkált. Ezzel párhuzamosan az arany ára 0,4 százalékkal csökkent, viszont a hónap utolsó napján erősödést mutatott.
A legjobb teljesítők között is kiemelkedett a kakaó, amely
10,7 százalékot tudott izmosodni május 31-ig.
Ennek hátterében alapvetően az állt, hogy a világ legnagyobb kakaótermelőjének számító Elefántcsontparton akadozott a termelés. A kakaó egyébként a tavalyi év egyik legrosszabbul teljesítője volt, közel 34 százalékos eséssel.
Ezzel együtt a sovány sertés 9,4, míg a benzin 4,8 százalékot erősödött, elsősorban időjárási és szezonális hatásoknak köszönhetően.
Mindeközben a cukor és az ólom egyenként 6,8 százalékot veszített az értékéből. A cukor a kedvező időjárási feltételek miatt vált olcsóbbá, míg az ólom piacán elsősorban az emelkedő készletállomány okozta az árfolyam visszahúzódását. A földgáz alapvetően szintén időjárási és kínálati okok miatt esett 6,4 százalékot.
Gunzberg összefoglalásképpen megjegyezte, mind a 24 nyersanyag önálló keresleti/kínálati modellel működik, melyek nagyrészt függetlenek egymástól. Azonban manapság igencsak érezhető, hogy a kínálati oldal sokkal nagyobb hatást gyakorol az árfolyamok mozgásaira, mint az olyan makrogazdasági tényezők, mint a GDP növekedés, a dollár árfolyama, a kamatszintek vagy az infláció.