Hova mennek Katarból a jól kereső, kiutasított szaúdiak?

Qatari men walk past a statue of Orry (R), the mascot for the upcoming 15th Asian Games, at a shopping mall in Doha 09 November 2006. The games to be hosted by the Gulf emirate between December 01-15 will be the biggest ever held, with 45 countries and regions competing in 39 sports. For Qatar, the games are a once-in-a-lifetime opportunity to show off huge redevelopment courtesy of foreign investment flooding into a country that has the second-largest gas reserves in the world. At least 2.8 billion dollars was spent on building new stadiums and putting in place infrastructure necessary to deal with the largest multi-sport event after the Summer Olympics. AFP PHOTO/KARIM JAAFAR -- QATAR OUT -- / AFP PHOTO / KARIM JAAFAR

A hatalmas földgázmezőn ülő öbölmenti miniállam, Katar az utóbbi években dollár milliárdokat költött, hogy a Somogy megye nagyságú országba csábítsa az arab kultúra, oktatás és újságírás legjelesebb szaúdi képviselőit. Nagy pénzekkel és a két ország közötti utazási kedvezményekkel ez sikerült is. Igen ám, de a Katar ellen múlt héten meghirdetett bojkott részeként a kis államban dolgozó szaúdi állampolgároknak június 18-ig el kell hagyniuk Katart, különben szankciókra számíthatnak.

Az egyre gyorsabban közeledő határidő nem csak azzal fenyeget, hogy családok szakadnak szét, hanem alapvetően sérti a Perzsa(Arab)-öböl-menti Együttműködési Tanács alapelveit is.

A nagyon nehezen összehozott arab közös piacot hat monarchia alkotja

(Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait, Omán, Bahrein, Egyesült Arab Emírségek) és végül 2007-től sikerült megvalósítaniuk a vámúniót, elindult a szabad tőkemozgás, a polgárok szabadon vállalhatnak munkát a tagállamokban, letelepedhetnek, vásárolhatnak tulajdont, alapíthatnak céget, tanulhatnak és vehetnek igénybe egészségügyi szolgáltatást.

Nagy a nyüzsgés ebben a katari hipermarketben Forrás: AFP/Karim Jaafar

A múlt héten kezdődött diplomáciai viszályt hivatalosan az indította el, hogy Rijádnak elege lett az évek óta külön utakon járó katari külpolitikából. A szunnita Szaúd-Arábia, mint az Öbölmenti Tanács legerősebb tagja nem nézte jó szemmel, hogy

Doha kiegyensúlyozott politikára törekszik a síita ősellenség Iránnal.

Ennek érthető oka, hogy a világ egyik legnagyobb földgázkészlete éppen az iráni és a katari határ alatt húzódik és miután Katar nem a kőolajból, hanem a földgázból gazdagodott meg irtózatosan, ezért nem szeretne semmiképpen sem Irán lábára lépni.

Másfelől pedig a szaúdiak szerint a katariak olyan terrorszervezeteket pénzeltek, amelyek ellen az öbölmenti közös piac tagjai közül többen is harcoltak. Az állításokat Doha mindvégig tagadta. Az utolsó csepp a pohárban az volt,

amikor állítólag 500 millió és egymilliárd dollár közötti összeget fizettek ki egy iraki lázadó csoportnak, hogy engedjék szabadon a katari királyi család néhány tagját,

akik hosszabb ideje estek a fogságukba. Az eset állítólag akkor történt, amikor a katari uralkodóház néhány unatkozó tagja átruccant Irak déli részébe vadászni, csak hogy a végén őket cserkészték be és ejtették foglyul.

Felhőkarcolók Katar fővárosában, Dohában Forrás: AFP/Photononstop/Calle Montes

Felbolydul az ingatlanpiac Katarban

Úgy tűnik végetért a zökkenőmentes jövés-menés az Együttműködési Tanács tagállamai között a Perzsa(Arab)-öböl mentén.

Szaúd-Arábia lezárta az egyetlen szárazföldi határátkelőt is,

amely a félszigeten fekvő miniállamba vezet. Így élelmiszerek már csak hajókon és repülőkön érkeznek Dohába, a fővárosba. De egy szemfüles katari vállalkozó máris rendelt 4000 tehenet Ausztráliából, hogy szilárd alapokra helyezze a kis arab állam tejellátását.

Az ország kitart, legalábbis ezt erősítik az egymást követő megszólalások a dohai kormányzat képviselőitől. Viszont ők is bekeményítettek.

Június 18-ig haza kell térni az összes katarinak, aki Bahreinben, az Emirátusokban, vagy Szaúd-Arábiában él és dolgozik. Ugyanígy vasárnapig el kell hagyni Katart a három öbölmenti állam polgárainak.

A Financial Times szerint ez több mint 17 ezer szaúdit érint, hiszen ők érkeztek az arab közös piac legnépesebb tagállamából, de szép számmal vannak Katarban dolgozó bahreiniek és az Emirátusokból érkezettek is, akik most teljesen tanácstalanok. Sok bahreini dolgozik a pénzügyi szektorban, mások a világhírű katari egyetemi rendszerben oktatnak.

A szaúdiak többsége is nagyon jó fizetésért vállalt munkát a kis arab államban,

de most komoly dilemma elé kerültek.

Pakoljanak, adják el lakásukat és települjenek vissza Szaúd-Arábiába? De hogyan lehet eladni az értékes ingatlanokat néhány nap alatt? Valószínűleg csak mélyen áron alul. Vagy esetleg hagyják minden tulajdonukat Katarban, menjenek el az országból és ha majd rendeződik a konfliktus, akkor visszatérnek. Sok szaúdinak van jólmenő vállalkozása Katarba, amelyet rendszeresen ingázva ellenőriztek. Mi lesz ezekkel az üzlettek?

Bevásárlóutca Katar fővárosában, Dohában Forrás: AFP/robertharding/Frank Fell

Elégedetlenségüknek mégsem tudnak nyilvánosan hangot adni. Mindössze egy online petíció jelképes aláírásával sürgette mintegy 500 ember, hogy mielőbb diplomáciai úton rendezzék a nézeteltéréseket, mert veszélyben érzik az arab közös piac három évtizede alatt kivívott előnyöket. Másfelől a szaúdi médiában nyilvánosan nem lehet bírálni a Katart érintő rijádi döntést, mert aki megteszi, arra öt év börtön vár.