Fokozódnak az aggodalmak a BlackRock tőzsdén kereskedett alapjai (ETF) körül, melyek a feltörekvő piaci kötvényhozamokat követik. A jelenlegi rali erejét mutatja, hogy az iShares JP Morgan Local Government Bond ETF idén már megduplázta a méretét, és több mint 3 milliárd dollárnyi beáramlást könyvelhetett el. A háttérben az áll, hogy
a feltörekvő piaci kötvények átlagosan 4,7 százalékos hozamot nyújtanak
– írja a Bloomberg. A kockázat pedig abban rejlik, hogy ha a jelenlegi, árfolyam-különbözetekre alapuló, kereskedési láz kifut, olyan menekülési hullám indulhat be, amely igen negatív hatással lehet az alapokra is.
Amennyiben beüt egy válság vagy egy pánikhelyzet, a tőke elkezd menekülni a feltörekvő piaci alapokból. A vészkijárat pedig egyszerűen túl szűk ahhoz, hogy mindenki kiférjen – mondja Remi Olu-Pitan, a Schroder Investment Management londoni befektetője.
A fentieket figyelembe véve nem meglepő, hogy sokan már eddig is azzal vádolták az alapkezelőket, hogy
veszélyes buborékokat generálnak a likviditásproblémákkal küszködő piacokon.
Ha pedig beindul egy tömeges menekülés, az akár toxikus helyzetet is eredményezhet – figyelmeztetett a Bank of America Merrill Lynch stratégája.
További veszélyforrás, hogy az ETF-eknél nincs meg az opció, hogy készpénzt tartsanak, és ezzel javítsák a likviditási helyzetet, ha probléma merül föl. Vagyis az egyébként is kényes helyzetben lévő feltörekvő piacokon egy jelentősebb eladás veszélyes öngerjesztő folyamatot indíthatna be, melynek során egyre csak fokozódna a menekülés.
A BlackRock ezzel szemben hangsúlyozza, saját becslései szerint a tőzsdén kereskedett alapok csak kevesebb mint 1 százalékát adják a globális kötvénypiacnak, míg a feltörekvő piacokon is csak kevesebb mint 2 százalékot jelentenek. Ezek pedig annyira alacsony számok, hogy nem tudnának nagy baj okozni a piac egészén – jelezte a cég szóvivője.
Mindazonáltal a Bloomberg adatai szerint
az ETF-ek közel 12 százalékát adják a feltörekvő kötvényalapokba áramló 400 milliárd dollárnak, és ez az arány minden évben egyre nő.
Noha az elemzők szerint egyelőre nem várható jelentősebb korrekció, a félelem abból is ered, hogy esetleg megismétlődhetnek a 2013-as kellemetlenségek, ha a világ nagy jegybankjai meggondolatlanul emelnek kamatot. Ha például az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elszámolja magát, a befektetők hirtelen ráeszmélhetnek, hogy
már nem éri meg nekik dollárt kölcsönözni, hogy eszközöket vásároljanak a magasabb hozamokkal kecsegtető feltörekvő térségekben.
Ez pedig növeli a fent vázolt veszélyek kockázatát. Éppen ezért mondják egyre többen, hogy érdemes figyelemmel követni ez ETF-ekbe áramló tőkét, mivel minél nagyobb pénzmennyiségről van szó, annál nagyobb lehet egy esetleges bukás.