Korábban őstermelői igazolvány birtokában volt érdemes ezt a tevékenységet végezni, s ma sem tiltja ezt a törvény. Ám az igazolvány kiváltását is meg lehet spórolni, ha felvásárlónak adja el valaki az erdőben begyűjtött bogyókat, terméseket. Az szja-törvény részletesen szabályozza a gyűjtögető tevékenységet folytató magánszemélyek adókötelezettségét - írja az adozona.hu.
Vadon gyűjthető terméknek minősülnek a gyógy- és fűszernövények, a vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint az éti csiga.
Nem tartozik ide azonban a mák vagy a szarvasagancs, ezek után a főszabály szerint kell adózni, vagyis a mákozásból és agancsozásból származó bevétel az összevont adóalap része.
De vissza a bogyókhoz: ha a magánszemély ezeket összegyűjti és felvásárlónak értékesíti, akkor az értékesítés bevételének 25 százaléka minősül jövedelemnek, amelyet 15 százalék személyi jövedelemadó terhel.
Vagyis ha 40 ezer forintot kap a bogyókért, akkor tízezer forint után kell 15 százalék adót fizetni, ami 1500 forint.
A felvásárló az átvételkor a magánszemélynek kifizetendő összegből megállapítja a jövedelmet és levonja az adót, vagyis a bogyózó eleve a nettó összeget kapja meg, akinek további feladata nincs, minden adminisztrációt, bevallást a felvásáró intéz. Az ügyletről a felvásárlónak két példányban vételi jegyet kell kiállítania, az egyik példányt átadva, a másikat pedig megőrizve.
Más a helyzet, ha magánszemélynek adja tovább a bogyót a gyűjtögető, praktikusan piacon árulja.
Ez esetben érdemes az őstermelői igazolványt kiváltani, mert ha az őstermelésből származó bevétel a 600 ezer forintot nem haladja meg, akkor abból nem kell jövedelmet számolnia a magánszemélynek. Ellenkező esetben a klasszikus szabályok szerint kell adózni. Ráadásul ha az értékesítés rendszeres, akkor a magánszemélynek adószámot is kell kiváltania.