Noha a brexit melletti kampány jelentős részben arra hivatkozott, hogy ha korlátozzák a külföldi dolgozók beáramlását a szigetországba, azzal javul a hazai munkások helyzete, egy friss kutatás szerint a helyzet nem így áll. A britek munkaerő-piaci kilátásai ugyanis valószínűleg nem fognak érdemben javulni a bevándorlás korlátozásával – írja a Bloomberg.
Miközben a brit vállalatok majdnem fele küzdött munkaerőhiánnyal az elmúlt 12 hónapban,
ezen cégek csupán kevesebb mint 10 százaléka mondta azt, hogy külföldi dolgozókkal töltötték fel a helyeket.
A társaságok sokkal inkább a toborzásra és a képzésre helyezték a hangsúlyt – derül ki a Brit Kereskedelmi Kamara most közzétett kutatásából. A tanulmány ráadásul konkrétan hangsúlyozza, az eredmények megkérdőjelezik azt a mítosz, miszerint a brit vállalatok figyelmen kívül hagyják a hazai munkavállalókat, és előnyben részesítik a külföldieket.
A Kamara továbbá figyelmeztetett, tévesnek bizonyulhat a megállapítás, miszerint az uniós munkavállalók beáramlásának csökkenése a brexit miatt javítani fogja a britek pozícióját a hazai munkaerőpiacon. A brit cégek közül ugyanis mindössze ötből egy nyilatkozta, a korlátozás hatására nagyobb hangsúlyt fektetnének a hazai dolgozók toborzására.
A jelenlegi kutatás azért jelentős, mert a brexit-kampány idején sokan játszottak rá az arra vonatkozó aggodalmakra, hogy
az egyre növekvő számú külföldi munkavállaló elveszi a britek munkáját és lenyomja a béreket.
Ráadásul a szigetország kormánya azóta is hangsúlyozza, fontosabb számára a bevándorlás korlátozása, mint a hozzáférés az európai közös piachoz.
A számok alapján kimutatható, a brit vállalatok 40 százaléka foglalkoztatott munkavállalókat az Európai Unió országaiból, és 23 százalékuk a régión kívülről. Ezzel együtt a cégek majdnem 40 százaléka úgy nyilatkozott,
az uniós dolgozókra vonatkozó korlátozások negatívan érintenék az üzleti eredményeiket.
A munkaerőhiány kockázata ráadásul úgy fenyegeti Nagy-Britanniát, hogy a legfrissebb adatok szerint a júliusig tartó három hónapban 4,3 százalékosra csökkent a munkanélküliségi ráta az országban. Ez pedig nem csupán 42 éve nem látott alacsony szint, de lenyomta a 4,4 százalékos elemzői konszenzust is. Ezzel egy időben viszont a bérnövekedés a második negyedév után most is 2,1 százalékos volt, alulmúlva ezzel az elemzői várakozásokat.