Évente átlagosan 11 alkalommal rendelünk a netről, 2017 nyarán 10,9 volt az átlagos rendelés. 2015-ben még csak átlagosan 9,7 online vásárlás jutott egy aktív vásárlóra, 2016-ban pedig már 10,5 volt az átlag. A mostani ütemet alapul véve 2017 végére várhatóan 11,2 alkalomra nőhet az egy vásárlóra jutó éves rendelések száma.
Míg a kisebb, kevésbé tőkeerős e-kereskedők jellemzően a szakosodás, a specializálódás útját választják, a nagyobb, piacvezető szereplők inkább a választék folyamatos bővítésében látják a növekedés útját.
Bármelyik irányt is nézzük, az évi 18-20 százalékos növekedést produkáló piacon a marketing és az adatgazdálkodás szerepe felértékelődik.
A vevők szemszögéből a kereskedők közötti választás egyedüli szempontja sokáig csak a kiszemelt termék ára volt. Azonban a vásárlási gyakoriság és tudatosság növekedésével együtt az árközpontú megközelítés kiegészült további szempontokkal is.
Az online áruházak által alkalmazott hagyományos marketingeszközök továbbra is fontos szerepet töltenek be, azonban ezek alkalmazása már nem jelent egyértelmű versenyelőnyt, sokkal inkább a felszínen maradáshoz szükséges alapvető elvárás mind a piaci környezet, mind pedig a vásárlók részéről.
Vagyis a hirdetések feladása a szükséges minimum, de önmagában már nem elég.
A perszonalizáció fontosságát az Online Kiskereskedelmi Index kutatásban résztvevő kereskedők is elismerik. Ugyanakkor a magyar piacon ma még az ügyféladatokon alapuló ajánlások ritkának számítanak, a kereskedők kevesebb, mint ötöde él vele.
A személyre szabott marketinghez elengedhetetlen a vásárlók ismerete.
A gyűjtött vásárlói- és ügyféladatokat mindössze a kereskedők 17 százaléka használja a marketing stratégiához, üzleti folyamatokhoz, döntési pontokhoz. Az alacsony számnak a hiányos adatfelvétel is az oka: a kereskedők alig tíz százaléka kérdez rá a vásárolók nevére, még kevesebben a korára.
A Facebook megkerülhetetlenné vált. Tavaly a kereskedők 78 százaléka volt jelen a legnagyobb közösségi oldalon, addig idén már 92 százalékuknak van hivatalos oldala.
A közösségi média szerepe kettős: több mint kétharmad továbbra is termékek és akciók népszerűsítésére, fizetett hirdetésére használja a felületet, de az elmúlt egy év során felértékelődött a felület ügyfélszolgálati funkciója is, 55 százalék használja erre.