Rosszabb a Nutella Horvátországban, mint Németországban

Horvátországban ellenőrizték a legnagyobb nemzetközi cégek élelmiszereinek minőségét. A termékek több mint felénél találtak különbséget az országban és a külföldön kaphatók között.

Nemcsak minőségben, árban is nagy az eltérés

– derült ki a néhány hónapja megkezdett vizsgálatokból, amelyben arra voltak kíváncsiak, van-e eltérés a nagy nemzetközi cégek által Nyugat-Európában és Horvátországban forgalmazott termékek összetétele és minősége között. A kutatások eredménye a legnagyobb eltérést az élelmiszeripari termékek között és egy mosóporban mutatta ki.

A tapasztalatokról Biljana Borzan horvát európai parlamenti képviselő és Andrea Gross-Boskovic, a horvát élelmiszerintézet igazgatójával tartott közös sajtótájékoztatót.

A bébiétel és a virsli sem az igazi

Borzan a termékek közül kiemelte a Hipp által gyártott rizses-pulykás Bio bébiételt, amely Horvátországban sokkal kevesebb zöldséget tartalmaz és több rizs van benne, valamint 50 százalékkal drágább, mint Németországban.

Említette még a Wudy csirke- és pulykavirslit, amelyet a horvát piacra úgynevezett kicsontozott húsból készítenek, ami az EU előírásai szerint

nem viselheti a hús jelzőt.

Ezzel szemben Németországban valóban csirke- és pulykahúsból készült a termék.

Drágább és rosszabb az Ariel

Az Ariel Vollwaschmittel mosópor is sokkal hatékonyabban mos 40 fokon, mint a horvát piacra szánt termék, miközben 25 százalékkal többe kerül, mint Németországban. Jelentős különbséget találtak a Nutella, az Activia epres gyümölcsjoghurt és a Haribo gumicukorka között is - hangsúlyozta.

Az embereknek igazuk volt

A EP-képviselő szerint a horvát vizsgálat bebizonyította, hogy igaza van az embereknek: a multinacionális vállalatok sokkal

alacsonyabb minőségű élelmiszert és italokat árulnak Közép- és Kelet-Európa országaiban, mint az unió nyugati felében,

és ezen vállalatok szemében közép- és kelet-európaiak másodrendű állampolgárok az Európai Unióban.

A vizsgálatok eredményét elküldték Vera Jourová fogyasztóvédelemért felelős uniós biztosnak.

Gross-Boskovic kiemelte: annak ellenére, hogy a termékek minőségét gyakran gazdasági kérdésként kezelik, fontos, hogy olyan kritériumrendszer álljon fel, amelyben a minőségi eltérés nem diszkriminatív. Hozzátette: a minőségi különbség adódhat abból, hogy a fogyasztók mit részesítenek előnyben, továbbá területi sajátosságokból és a szokásokból, de a termékek összetétele nem változhat emiatt.