Trump megduplázná a gazdasági növekedést

Trump beiktatása 2017
WASHINGTON, DC - JANUARY 20: U.S. President-elect Donald Trump arrives on the West Front of the U.S. Capitol on January 20, 2017 in Washington, DC. In today's inauguration ceremony Donald J. Trump becomes the 45th president of the United States. (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
Vágólapra másolva!
Tíz év alatt 25 millió új munkahely megteremtése, a gazdasági fejlődési ütem megduplázása, nagymértékű adócsökkentés, erős dollár, az USA számára kedvezőtlen kereskedelmi szerződések átírása és a Rozsdaövezetnek nevezett, korábban virágzó ipari központok megerősítése áll Donald Trump gazdaságpolitikájának fókuszában. A miniszterjelöltek szenátusi meghallgatása és az új elnök eddig ismertetett programja alapján összeszedtük gazdasági elképzeléseinek legfontosabb pontjait.
Vágólapra másolva!

„Olyan dolgokat teszünk, amelyre sok-sok évtizede nem volt példa az USA történetében” – ígérte Donald Trump a megválasztása után. A gyökeres változást bejelentő Trump úgy fogalmaz, hogy „Amerikát újra naggyá teszi”, és ez alapvető gazdaságpolitikai fordulatot is jelent. Nézzük, mi az, ami már most körvonalazható a programpontjai közül, amelyekkel a gazdasági növekedés ütemét duplájára gyorsítaná, és tíz év alatt 25 millió új munkahelyet hozna létre.

Donald Trump és felesége, Melania Forrás: AFP/Mandel Ngan

Erős dollár

A Szenátus tegnap hallgatta meg Trump pénzügyminiszter-jelöltjét, Steven Mnuchin korábbi Goldman Sachs-bankárt, aki közölte:

Trump egy héttel ezelőtt tett kijelentése, miszerint „a dollár túl erős”, nem hosszú távra vonatkozott, csak a jelenlegi helyzetre.

Mnuchin szerint az erős dollár hosszú ideje Amerika érdeke, és ez így marad a jövőben is. A zöldhasú a választások óta öt százalékkal erősödött, főként annak köszönhetően, hogy a pénzpiacok bíznak a kampány idején megígért gazdasági élénkítő csomagban.

„Első Amerika”

A pénzügyminiszter-jelölt mellett Wilbur Ross kereskedelmi miniszterjelölt is az amerikai piacok védelme mellett tette le voksát a szenátusi meghallgatásán. A 79 éves milliárdos az amerikai munkahelyek védelmét helyezte programjának központjába, és

a legfontosabb lépések közé az Észak-atlanti Szabadkereskedelmi Szerződés (NAFTA) felülvizsgálatát sorolta.

A 23 éves megállapodás átírása szerinte azért szükséges, mert jelenleg nem az USA érdekeit képviseli. (Korábban Trump a NAFTA-t egyenesen „tragikusnak” nevezte.) Elsősorban a mexikói–amerikai kereskedelmi viszonylat megváltoztatása lesz az új adminisztráció célja.

A következő pont lehet a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű, 11 országgal 2015-ben megkötött szabadkereskedelmi egyezmény felmondása.

A TPP célja Kína elszigetelése, megvétózása már a kampány során szóba került, és mivel az egyezményt még nem ratifikálták, ebből lehet majd a legkönnyebb kihátrálni.

Védővámok

A BBC értesülései szerint

a dömpingáron az USA-ba érkező kínai termékekre akár 45 százalékos vámot is kivethetnek a jövőben,

Mexikó esetében pedig a tervek között szerepel egy 35 százalékos büntetővám bevezetése. (Erre az új elnök a Mexikóban építkező autógyártó vállalatoknak címzett korábbi Twitter-üzeneteiben is utalt.)

Wilbur Ross kereskedelmi miniszterjelölt a meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy nem kereskedelemellenes, hanem az észszerű – vagyis az amerikai érdekeket szem előtt tartó – kereskedelem híve. Véleménye szerint Kína egyértelműen protekcionista politikát folytat, és a jövőben „az amerikai–kínai kereskedelmi pálya kiegyenlítése” lesz az új adminisztráció célja, mivel fenntarthatatlan, hogy a kínai importvámok sokkal magasabbak az amerikainál.

Támogatók a Donald Trump tiszteletére rendezett koncerten a Lincoln-emlékmű közelében Forrás: MTI/EPA/Astrid Riecken

Adócsökkentés, adóamnesztia

Trump a társasági adót mérsékelné, a legfelső kulcsot 25 százalékra vinné le, ami az OECD-átlagnak felelne meg.

Mivel az amerikai gyárak külföldre költöztetésében nagy szerepet játszik az otthoni magas, 35 százalékos adókulcs, ezért ettől várja a termelő kapacitás egy részének hazatérését. Az adótörvények módosítását Trump azért tartja szükségesnek, mert jelenleg az USA-ban fizetendő adóalapba az összes olyan profit is beleszámít, amit bárhol a világban megtermeltek és hazahoztak. Mindez nyilvánvalóan nem az amerikai befektetéseket ösztönzi, hanem a profit külföldön tartását, beleértve a külföldi gyárak fejlesztését. A társasági adó mérséklésének első körben a részvényesek lehetnek a haszonélvezői, a munkahelyek számának növekedése hosszabb távú folyamat lehet.

A kampány során részleges adóamnesztiára vonatkozó ígéretek is elhangzottak Trumptól,

ennek az intézkedésnek a célja is az amerikai tulajdonú, otthoni termelőkapacitás növelése lenne. 2004-ben, a munkahelyteremtő törvény elfogadása után 362 milliárd dollárt hoztak külföldről az USA-ba amerikai vállalatok az adóamnesztia keretében, mivel ekkor csak 5,25 százalékos adót kellett megfizetniük.

A „Rozsdaövezet” fejlesztése

A közép-nyugati államokban található, korábban virágzó ipari termelési központok (például Detroit, Buffalo, Pittsburgh, Chicago) megerősítése is a Trump-program fókuszában áll. Ezek a nagyvárosok 2000-től lakosságuk jelentős részét elvesztették a gyárbezárások miatt,

Detroitban például majdnem 30 százalékkal kevesebben laknak ma, mint az ezredfordulón.

A Rozsdaövezetben élő munkanélküliek Trumptól „varázsütésre” fejlesztéseket várnak, erősen kérdéses azonban, mennyire lehetséges rövid távon látványos eredményeket felmutatni ezekben a régiókban.

The Times: kockázatos, de beválhat a Trump-terv

Az eddigiektől radikálisan eltérő elnöki időszak kezdődik az Egyesült Államokban péntektől, és bár jelentősek a kockázatok, a komoly siker sincs kizárva, ha Donald Trump legalább annyira hallgat tanácsadóira, mint saját ösztöneire – írta pénteki kommentárjában a londoni The Times.

A tekintélyes konzervatív brit napilap szerkesztőségi írása szerint Trump számára adott a történelmi lehetőség, hogy rácáfoljon a vele szemben kételyeket megfogalmazókra, és igazi reformernek bizonyuljon.

Trump kevéssé elnöki hangvételű Twitter-üzeneteiben változást ígér Amerikának. Ugyanezt ígérte más nyelvezetet használva nyolc évvel ezelőtt Barack Obama is, ám ez az ígéret a tétovázás, a pártos gyűlölködés és a véres arab tavasz elegyébe fulladt. Trumppal szemben alacsonyabbak a várakozások, de számára biztató, hogy a republikánusok ellenőrzik a Kongresszus mindkét házát – olvasható a cikkben.

Kevesebb pénzügyi szabályozás, jó viszony a bankszektorral

A 2008-as válság után hozott szigorú bankfelügyeleti szabályok lazítását helyezte kilátásba Trump, aminek a Wall Street nagyon örülne. Érvelésük szerint a jelenlegi alacsony kamatszint ugyanis nem kedvez a bankok jövedelmezőségének, ezért szükséges a kockázatos befektetéseknek gátat szabó Dodd–Frank-törvény felvizezése.

Békülékeny viszony Oroszországgal és a brit kapcsolatok erősítése

Bár Barack Obama távozó amerikai elnök egyik legutolsó intézkedése volt a 2014-ben bevezetett oroszellenes szankciócsomag érvényességének meghosszabbítása, Trump a Wall Street Journalnek egy héttel ezelőtt adott interjújában a szankciók lazítását helyezte kilátásba. Ami a szankciók „alapcsomagját” illeti, Trump utalt rá, hogy azokat fokozatosan kész feloldani, amennyiben Moszkva hajlandó bizonyos feltételek teljesítésére.

Kijelentette, hogy „ha Oroszországgal javulnak a kapcsolatok, és Moszkva segítőkészségéről az új adminisztráció részéről ténylegesen meggyőződnek, és a kétoldalú együttműködés haszna kézzelfoghatóvá válik, senkinek nem lesz szüksége a szankciós környezet fenntartására”. Szakértők ezt a hangsúlyváltást egy Oroszországgal megkötendő alkuval kapcsolatos szándék jeleként értékelik.

Katonai helikopter a beiktatás napján a Capitoliumnál Washingtonban Forrás: AFP/Rob Carr

Tekintettel arra, hogy a Moszkva elleni gazdasági büntetőintézkedéseket korábban elnöki dekrétummal léptették életbe, feloldásukra is hasonló módon kerülhet sor. Tehát ez a lépés már az új elnök döntésének függvénye, és ehhez nem szükséges a Kongresszus támogatása. A szankciók „ideológiai" alapja a Krímben történt orosz beavatkozás volt, ám elemzők szerint erről az új adminisztráció álláspontja még kiforratlan.

Az orosz–amerikai kapcsolatok javítása mellett a brit–amerikai gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésére is jó esély mutatkozik. Trump már korábban elmondta, hogy helyesli a brexitet, és elemzők szerint a brit–amerikai kötelékek erősítésével, Nagy-Britannia „leválasztásával” próbálja majd az Európai Uniót mint gazdasági vetélytársat gyengíteni.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!