1920-ban Amman még párezres lélekszámú település volt, amely ma már 4 millió lakosnak ad otthont (ebbe a számba a 2011-től érkező, többségükben szír menekültek is beletartoznak). Bár az elemzések arra hívják fel a figyelmet, hogy a főváros lakásárainak növekedése általában szerény mértékű és a befektetőknek is türelmesen kell várniuk a megtérülésre, az ammani vezetés úgy gondolja, lehet nagyot álmodni.
Abdali városrészben látják Jordánia és a Közel-Kelet új kereskedelmi központját, amelynek rekonstrukciójára legalább 5 milliárd dollárt fordítanak a közeljövőben.
A területet az 1970-es és 1980-as években „Körömgyárként" emlegették a helyiek, utalva arra, hogy a titkosrendőrség ottani főhadiszállásán a későbbi vizsgálatok szerint, brutális, az emberi jogokat teljességgel semmibe vevő kihallgatások, kínzások zajlottak.
Ez azonban már a múlté. A terület stratégiai jelentőségű a városban, abban a jordán döntéshozók kelet és nyugat találkozását látják. Közel van a parlament és a király mecsetje. Bár az eredeti tervek inkább arról szóltak, hogy Ammannak legyen egy saját Central Parkja, a New York-i mintájára, jelentős zöldfelülettel, a mostani irány elsősorban égre törő.
Felhőkarcolókkal és luxuslakásokkal képzeli el a jordán vezetés Ammant, kereskedelmi központként.
A projekt keretében irodaházak, üzlethelységek is épülnének, éttermek nyílnának, megtartva a legnagyobb cégeket, és újabbakat is vonzva. Jordániában magas színvonalú az egészségügyi ellátás, a kormánynak feltett szándéka, hogy a területen egészségügyi központ is létesüljön.
A beruházásra a Perzsa-öböl államainak építőipari monstrumai vállalkoznak, például a Damac. A W Hotel névre keresztelt toronyház luxushoz közeli színvonalú lakásokkal épül, a toronyház saját úszómedencét és helikopter-leszállót is kap.
Az épület kéthálós lakásaiért közel 700 ezer dollárt kell fizetni.
Egy másik, 102 lakásos projekt otthonainak tíz százalékát pedig 3 hónap alatt sikerült értékesítenie az Al Seraje Real Estate-nak, a palesztin-jordán ingatlanfejlesztőnek. A fejlesztők azzal nyugtatják a biztonság miatt aggódó beruházókat – tavaly Karak turisták látogatta városrészben 10 embert öltek meg –, hogy a városrészt fémdetektorokkal is felszerelik, és megoldják a járművek ellenőrzését is.
A szíriai válság előtt Jordánia gazdasága átlagosan 6,5 százalékot nőtt évente. Az Abdali-projekt sikere esélyt adhat annak is, hogy végleg megszűnjön a város megosztottsága, a két felének eltérő gazdasági és társadalmi jellegzetessége. Abdali mellett más városrészek is megújulhatnak, Jordánia még az utóbbi évek nehézségei ellenére is képes az évi 2 százalékos gazdasági növekedésre.
Külföldiek egyelőre csak előzetes engedéllyel vásárolhatnak ingatlant az országban, és három évig nem is értékesíthetik azt.
De az ammani ingatlanpiacon amúgy is inkább azoknak teremhet babér, akik türelmesek és kivárnak. A bérbeadás felfutása még csak most várható, de a várakozások szerint nem a gyors kitörésre, hanem – ahogy a lakásértékesítési piacon is – inkább a lassabb, de biztosabb növekedésre kell számítani.
Amman a 29. helyre került 2017-ben a világ legdrágább városainak listáján az Economist felmérésében.
Most 500 ezer dollárt (132 millió forint) kell fizetni egy új toronyház egyszobás lakásáért, 1,5 millió dollárt pedig egy villáért Amman jobb környékén.
A lakó- és irodaházak felhúzása azonban nem minden elemző tetszését nyerte el. Bár II. Abdullah király 2025-ig szóló gazdaságösztönző terveket jelentett be, melyekben az ingatlanpiacnak és az építőiparnak fontos szerep jut,
2017-ben 6 százalékkal esett vissza a lakáseladások forgalma az előző évhez képest.
A lakások keresletét még a nagyszámú szír menekült sem emelte meg jelentős mértékben, ugyanakkor az Abdali-projektet sokan presztízsberuházásnak tartják, és jelzik, hogy az ottani lakásárak a legtöbb ammani számára megfizethetetlenek.
Egyes vélekedések szerint a rehabilitációt inkább az eredeti tervek szerint, zöldövezetek kialakításával és campus létesítésével kellett volna megvalósítani
– igaz, ezekhez nem kapcsolható közvetlen gazdasági megtérülés. Kérdés az is, mit szólnak majd mindehhez Szaúd-Arábiában, akik épp a napokban jelentették be, hogy a világ legnagyobb városának megépítésével kívánják átrajzolni a térség hatalmi-gazdasági egyensúlyát.