Idén január 3-tól lép életbe Magyarországon a tőkepiac struktúráját átalakító és a befektetők védelmét jobban szolgáló új, egységes európai uniós szabályrendszer (MiFID II. irányelv és MiFIR rendelet), írja az MTI. A befektetők védelmét erősíti a tőkepiaci konstrukciók átláthatóságának növelése.
A befektetési tanácsadási szerződések megkötése előtt a szolgáltatóknak, közvetítőknek nemcsak az ügyfelek kockázati ismereteit kell felmérniük, de be kell mutatniuk a kínált termék addigi hozamait, és "testre szabottan" ismertetniük kell annak az ügyfelekre háruló költségeit is.
A szolgáltatók kötelesek azt is jelezni, mennyi jutalékot kapnak az általuk forgalmazott egyes alapokért az adott alapkezelőtől.
Ezzel az ügyfelek előtt kiderülhet, ha egy forgalmazó főképp azokat a termékeket kínálja a befektetőknek, amelyekért ő magasabb jutalékokat kap. Új szabály az is, hogy ezentúl az ügyfélnek csak a nyújtott szolgáltatásért járó díj számítható fel.
A jövőben elkülönítik a független és a nem független befektetési tanácsadást, előbbinél a tanácsadó az ügyfél megbízásából ajánl tőkepiaci termékeket a befektetőnek, és tevékenységéért kizárólag tőle és nem a befektetési szolgáltatóktól kaphat díjazást.
Ezzel párhuzamosan kibővítik az MNB felügyeleti eszközeit. Ezek révén
a jegybank megtilthatja, illetve korlátozhatja egyes pénzügyi termékek forgalmazását.
Ezt akkor lehet alkalmazni, ha komoly befektető-védelmi aggályok merülnek fel, vagy ha a magyar és az uniós szabályozás nem kezeli a veszélyeket.
Januártól bővül az MNB felügyelete alá tartozó, a befektetési szolgáltatás-nyújtás körébe sorolandó pénzügyi eszközök száma is, ilyenek például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei.