A Küçükçekmece-Sazlıdere-Durusu korridor, vagy röviden az „Isztambul-csatorna" stratégiai és gazdasági szempontból egy rendkívül fontos megaberuházás.
A kanális 400 méter széles, és 45 km hosszú lesz, lényegében párhuzamosan fog futni a Boszporusz-szorossal,
amely lehetővé fogja tenni napon akár 160 hajó áthaladását is, amelyeknek a többsége olajat fog szállítani.
A cél az, hogy tehermentesítsék a Boszporuszt, valamint a folyamatos gáz, illetve olajszállításokkal ne veszélyeztessék a 15 milliós török metropolisz lakosságának a biztonságát és az egészségét.
A csatorna építése nemsokára elkezdődhet, és várhatóan 2023-ra készül el. A Fekete-tengert fogja összekötni a Márvány-tengerrel.
Közben az orosz Gazprom bejelentette, hogy 3,28 milliárd dollárt fog befektetni a TurkStream, azaz Török Áramalt (gázvezeték) nevű projektbe.
Ennek két vonala van, az elsőt idén májusban fogják átadni és jövőre működhet teljes kapacitással, a funkciója pedig Törökország gázellátásnak a szavatolása lesz.
A második vonal építése még csak most kezdődik, ez viszont Európa felé fog irányulni.
Ennek keretén belül értelmezhető az Isztambul-csatorna megépítése is, amelyet már elég rég óta terveznek, de csak most léphet a megvalósulás fázisába. Ezen keresztül lehet majd Európába szállítani az orosz gázt.
Ennél viszont még nagyobb geopolitikai jelentősége lesz a kanális térségének, hiszen
a Kínából kiinduló „Új Selyemút" elnevezésű grandiózus projektnek is az egyik fontos állomása lehet a török metropolisz.
Az új csatornára ráadásul nem fog vonatkozni a montreux-i egyezmény, amely kötelezi Törökországot a Boszporusz demilitarizálására. Ezenkívül az egyezmény értelmében azoknak az országoknak a hadihajói, amelyeknek nincs kijáratuk a Fekete-tengerre, maximum 21 napot tartózkodhatnak ott.
A szerződés meghatározza azt is, milyen osztályú és vízkiszorítású hajók teljesíthetnek szolgálatot. Háborús időszakban a legfeljebb egy tonna űrtartalmú hadihajókat viszont Törökország köteles átengedni a szoroson, a polgári hajók számára pedig mindig kell biztosítsa a szabad átvonulást.
Az Isztambul-csatornának köszönhetően
a törökök ezekben a kérdésekben szabad kezet fognak kapni és kizárólag ők döntik majd el, hogy mely ország hajóit fogják átengedni
és melyeket nem.
Mivel a Fekete-tenger térsége a Krím félsziget 2014-ben történt annexiója után felértékelődött, a kanálisnak kulcsfontosságú szerepe lehet a NATO stratégiájában is. Ennek a legfőbb haszonélvezője pedig Törökország és annak elnöke, Recep Erdoğan lehet.