Amíg a svájci Davosban összeülnek a világ vezetői, az amerikai részvénypiac pedig lassan már követhetetlen számban döntögeti az új rekordokat, a világ legfontosabb jegybankjai közül kettő is kamatdöntő ülést tartott a héten. Mivel pedig a várakozásoknak megfelelően semmi meglepetést nem okoztak, tehát nem módosítottak a politikájukon, a piacok és az üzleti élet elkönyvelte, hogy minden halad a maga útján – a monetáris politikák normalizálása felé. Az eurójegybank 0 százalékon hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlábát, míg a betéti ráta továbbra is mínusz 0,4 százalékos. Eközben az infláció tavaly decemberben 1,4 százalékos volt a térségben, elmaradva a központi bank éppen 2 százalék alatt meghatározott céljától.
Ez a viszonylagos csend pedig tökéletes az Európai Központi Banknak (EKB) és a japán jegybanknak is, mivel
éppen azt szeretnék elérni, hogy piaci felfordulás nélkül tudjanak szépen lassan kivonulni a 2008-as válság után elindított élénkítéseikből.
A háttérben az áll, hogy a világ nagy jegybankjai (az amerikai, a brit, az euróövezeti és a japán) igyekeznek fokozatosan visszaállni egy normális monetáris politikára (emelni a kamatokat és leépíteni az eszközvásárlásaikat), de mindezt úgy kívánják elérni, hogy a normalizálási folyamat ne okozzon piaci sokkokat. Éppen ezért figyel mindenki arra, miként módosul az intézmények kommunikációja, és minden egyes szóhasználatnak kiemelt jelentősége lehet.
Az eurózónában Mario Draghi jegybankelnök és csapata kedvező helyzetben helyzetben van, ha azt nézzük, hogy a térség gazdasága egyre lendületesebben áll talpra. Az euróövezet tavaly egy évtizede nem látott gyors ütemben bővült, és jövő kedden valószínűleg olyan adatok látnak majd napvilágot, melyek szerint a térség a 19. egymást követő negyedévben produkált növekedést 2017 végén. Ezzel együtt januárban a feldolgozóipari beszerzési menedzser index (PMI) is javult, ráadásul a régió legnagyobb gazdaságának számító Németországban rekord magas szinte erősödött az üzleti bizalom.
Nem meglepő tehát, hogy Draghi a csütörtöki kamatdöntő ülés utáni sajtótájékoztatón közölte, nem kívánja útját állni a régió lendületes javulásának. A kommunikációból ezzel együtt az derült ki, hogy
ebben az évben nagyon valószínűtlen az EKB kamatemelése, vagyis az eurójegybank zöld jelzést adott az eurózóna további bővülésének.
A jegybank egyébként megerősítette a tervét, hogy legalább szeptember végéig még havi 30 milliárd euró értékben vásárol eszközöket, és hogy a kamatok még bőven ezt követően is alacsonyak maradnak.
Van azonban egy olyan tényező, amely némi fejfájást okozhat az európai jegybankároknak:
az euró ereje a dollárral szemben.
Nem véletlen, hogy sok elemző arra figyelt a leginkább csütörtökön, Mario Draghi hogyan kommentálja majd az amerikai pénzügyminiszter, Steven Mnuchin szavait. Mnuchin ugyanis arra tett utalást korábban, hogy szívesen fogadná a gyengébb dollárt. Draghi vissza is lőtt, amennyiben közölte, az ilyen kijelentések szembemennek a versenyelőny érdekében végrehajtott deviza-leértékelések visszafogására vonatkozó megállapodásokkal.
Ezzel együtt volt némi zavar az amerikai kormány kommunikációjában, mivel nem sokkal később Donald Trump közölte, ő erős dollárt szeretne. Végső soron az euró pénteken is folytatta az izmosodást a zöldhasú ellenében, ráadásul hároméves mélypontra szakadt a dollár a közös devizával szemben.
Noha Draghit aggaszthatja némileg az euró ereje, mégis fontos, hogy
nem mondta ki konkrétan, hogy túlzottan erős a régiós fizetőeszköz – csupán annyit mondott, hogy tovább emelkedett.
Noha a dollárra magára is komoly nyomások nehezednek, az euró felfutása a térség erősödő gazdasági növekedésének is betudható. Ezt támasztja alá az is, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss előrejelzése szerint az eurózóna gazdasága idén 2,2 százalékkal erősödhet, szemben a korábban prognosztizált 1,9 százalékkal.
Az EKB a várakozások szerint legközelebb a márciusi ülésén módosíthat a kommunikációján, mivel akkor tesz majd közzé a jegybank friss gazdasági előrejelzést.
Az EKB mellett a héten a Bank of Japan (BoJ) is kamatdöntő ülést tartott, sőt a japán jegybank a gazdasági várakozásait is frissítette. Mindenekelőtt
a szigetország központi bankja megfelelt az előzetes elemzői várakozásoknak, ahogy nem változtatott a monetáris politikáján.
A rövidtávú kamatot mínusz 0,1 százalékon tartották, a 10 éves lejáratú állampapír hozamcélját pedig 0 százalék körüli szinten hagyták.
A jegybank ezzel együtt közölte,
olyan sokáig tartják fenn az élénkítő monetáris politikát és a hozamgörbe-kontrollt, ameddig csak szükséges, hogy elérjék a 2 százalékos inflációs célt.
Ettől a szinttől Japán még elég messze van, mivel a legfrissebb, pénteken közzétett adatok szerint a fogyasztói árindex (friss élelmiszerek nélkül) decemberben éves alapon 0,9 százalékkal bővült, ami bár 0,1 százalékponttal felülmúlta az elemzői várakozásokat, megfelelt a novemberi értéknek. Amennyiben az élelmiszerektől és az energiaáraktól is megtisztítjuk az adatot, az áremelkedés 0,4 százalékos volt, szintén megegyezve a novemberi értékkel.
A Bank of Japan egyébként most azzal számol, hogy az ország maginflációja az idei fiskális év egészében 1,4 százalékkal bővül majd, míg 2019-ben 1,8 százalékkal.
A prognózis szerint a 2 százalékos infláció elérése a 2019-es fiskális évre lesz elérhető.
A Japán Központi Bank kormányzójának szavait szintén igen figyelmesen követték az elemzők. Ebben a hónapban a BoJ ugyanis bejelentette, némileg visszafogja a hosszú lejáratú japán állampapírok vásárlását. Ez sokakat arra engedett következtetni, hogy a szigetország központi bankja is beáll a nagyok sorába, és elkezdi csökkentetni élénkítését, vagyis a hamarosan a szigorítás útjára léphet.
A kormányzó, Haruhiko Kuroda, azonban jelezte, a japán gazdaság jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy megfontolja az extrém laza élénkítő monetáris politika lezárását. Ebben az elemzők is egyetértenek Kurodával, ráadásul fontos, hogy
a jegybank bármilyen szigorításra vonatkozó megjegyzése tovább erősíteni a japán jent, ami ugyancsak megnehezítené az inflációs cél elérését.
A jegybankok tehát valószínűleg nem fognak nagyot robbantani a következő időszakban, de a háttérben minden egyes szónak óriási jelentősége lehet a piacok jövőjére nézve.