Vélhetően nem túl ismert körülmény, de Laosz déli területei és Kambodzsa észak-keleti régiója, valamint a két ország határvidéke, az utóbbi egy-két évtized legintenzívebb, gazdasági szemléletű terepmunkáinak és környezetvédelmi aktivizmusának szolgáltak helyszínéül. Az egyik ok a szegény vidéki térségekben jelen lévő illegális fakitermelés, melyben a falusi lakosság éppúgy érintett, mint tehetősebb üzletemberek vagy katonatisztek és hivatalnokok – írja az Asia Times. Ám úgy tűnik, minden erőfeszítés ellenére, a jelenség megállíthatatlan, egyszersmind egyre veszélyesebb azokra nézve, akik megpróbálnak tenni ellene. Ázsia utolsó érintetlen erdőségei válnak a vietnámi féllegális bútorgyártás martalékává.
Rózsafa és vörösfenyő: a két leggyakrabban az illegális vágás áldozatául eső fafajtákat kicsi, de értékes darabokban juttatják Vietnamba a közvetítők Laosz és Kambodzsa határvidékéről. A fafajták értékét és keresettségét jól mutatja, hogy a csempészek kilogrammonkénti árat fizetnek érte a térség szegény falvait lakóknak.
Vagyis akkora igény mutatkozik az egzotikus, ritka fafélékre, hogy a legkisebb darabokat is pénzzé lehet tenni
– összegzi egyik tapasztalatát Ian Baird, az University of Wisconsin-Madison geográfus professzora, aki az elmúlt években végzett terepmunkát a területen.
Az üzlet akkora, hogy a közvetítést lebonyolító üzletembereknek mind Laoszban, mind Kambodzsában, magas rangú hivatalnokokat és katonai tisztviselőket is megéri lefizetni a félrenézésért. Így aztán a faáru viszonylag zökkenőmentesen jut a vietnámi bútorüzemekbe, ahol Kína és Hongkong lakosai számára készítenek abból bútorokat – úgy tűnik, egyelőre nem lankadó vásárlói érdeklődés mellett.
A jelentések szerint azonban a probléma nagyságát nem is a lokális korrupció mutatja, hanem az, hogy minden jel szerint, a piszkos ügyletek egészen a nagypolitika szintjéig elérnek.
A kambodzsai miniszterelnök, Hun Sen korábban kijelentette, „lenyakazza magát”, ha kormányfőként nem sikerül gátat szabnia az illegális kereskedelemnek.
Bevállalós ígéret ide vagy oda,
az illegális kitermelés továbbra is jól prosperál a két, a globális világ legszegényebb országainak sorába tartozó ázsiai államban.
A londoni székhelyű, fenntarthatósággal foglalkozó csoport, a Global Witness jelentése pedig nem kevesebbet állít, mint azt, 2017-ben a miniszterelnök több családtagja is igazolhatóan részesült abból a bevételből, ami az illegális fakitermelés jelentett az országban.
A jelentés azt is megállapította, hogy a bejelentett erdészeti reformok ellenére,
az illegális kitermelésnek a korábbnál becsültnél nagyobb gazdasági súlya van,
ami viszont csekély létszámú érdekcsoportnál összpontosul, melyben feltűnően sok rokona van jelen a miniszterelnöknek és más, magas rangú vezetőknek.
Hun Sen tagadta a jelentésben szereplő állításokat, a jelentés pedig tiltólistára került Kambodzsában.
A cikk folytatásában arról olvashat, milyen áldozatokat követelt a közelmúltban is az illegális fakitermelés és csempészet, és arról, milyen kezdeményezések születtek arra, hogy a helyieket érdekeltté tegyék az erdők megóvásában. Lapozzon!