Beköszönthet a bizonytalanság Európában

Uniós zászlók az Európai Központi Bank frankfurti épülete előtt

Az Európai Központi Bank lassan halad azon az úton, melynek végén lezárja a négy éve tartó eszközvásárlási programját. Ez a befejezés azonban könnyűnek tűnik ahhoz képest, ami azt követően vár az eurójegybankra.

Noha a jegybanki döntéshozók számára kényelmes, hogy a piac lényegében beárazta az eszközvásárlási program idei kifutását, a 2019-es év azonban már sokkal sűrűbb ködbe borul. Jövőre lehet aktuális ugyanis, hogy az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa 2011 óta először kamatot emeljen. Ráadásul jövőre derülhet ki, hogy ki váltja majd Mario Draghit az eurójegybank kormányzói székében, ami tovább növeli a bizonytalanságokat – írja a Bloomberg. Főleg, hogy az EKB következő vezetősége nem biztos, hogy annyira elköteleződne az esetleges élénkítések mellett, mint a mostani.

A probléma tehát az, hogy

a befektetők ma alig látnak valamit abból, mi várható az EKB-nál a következő év második felében

– mondja Marchel Alexandrovich, a Jeffries londoni közgazdásza. Nem csak az a gond, hogy a lehetséges forgatókönyvek nem világosak, de az is, hogy teljesen új szereplők fognak megjelenni a színen – tette hozzá a szakember.

Homályos jóslatok

A piaci árazások jelenleg arra utalnak, hogy a befektetők 2019 júniusáig várnak kevesebb mint 20 bázispontos szigorítást a 3 hónapos bankközi hitelek kamataiban. A jövő év végéig pedig nagyjából 40 bázispontos emelést vetítenek előre a számítások, ami azt jelentheti, hogy

az EKB betéti kamatrátája nullára emelkedhet a mínusz 0,4 százalékról.

Mindez azonban rendkívül bizonytalan, főleg, hogy a jegybank döntéshozói vonakodnak bármilyen jelzést adni a távolabbi jövőre nézve, és csak a következő lépésről kommunikálnak.

Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban Forrás: Lex Van Lieshout ANP

A Kormányzótanács tehát jelenleg arra fókuszál, hogyan kommunikálja a piacok felé az eszközvásárlási program lezárását, ami elvileg az idei év végéig megtörténik majd – derül ki a Bloomberg értesüléseiből.

A kamatokról szóló vita azonban homályban marad, és a döntéshozók igyekeznek figyelni arra, hogy maradjanak annál a kommunikációnál, mely szerint a kamatok még jó ideig a jelenlegi szinteken maradnak az eszközvásárlási program kivezetése után is.

Új emberek, új politika?

Noha a jelenlegi kormányzó, Mario Draghi erősen elkötelezett az alkalmazkodó monetáris politika irányába, az egyik legfontosabb ellenfele az intézményen belül Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke. Ráadásul sokan éppen Weidmannt tartják a legesélyesebb kormányzójelöltnek Draghi leköszönése után, vagyis a befektetők számára

fennáll a kockázat, hogy az új irányítás egy érezhetően szigorúbb politikát hoz majd.

Fontos azonban, hogy a kormányzó most is csak egy szavazatot ad a 25 tagú Kormányzótanácsban, vagyis Draghi álláspontját elvileg ma is le lehetne szavazni.

Tovább bonyolítja viszont a helyzetet, hogy az EKB hat főből álló vezető testületének kétharmada le fog cserélődni 2019 végéig. Amit már tudunk, hogy Vitor Constancio alelnököt a spanyol Luis de Guindos váltja majd idén júniusban, de az például még nem világos, hogy ki lesz Peter Praet, az EKB vezető közgazdászának utódja, aki jövő májusban távozik. Szintén nem tudni még, ki kerül a piacokat felügyelő Benoit Coeuré helyére, aki jövő decemberben válik meg a pozíciójától.

Egyelőre nyitott kérdés, milyen politika jön Mario Draghi leköszönése után Forrás: AFP/Daniel Roland

Egy esetlegesen szigorúbb jövőbeni vezetőség lehetőségét támogatja, hogy a testületből két olyan tagnak (Sabine Lautenschläger és Yves Mersch) tart tovább a mandátuma, akik eddig a legszigorúbbak közé tartoztak.

Ami egyelőre világos, hogy az eurójegybankon belül is vannak viták a következő időszakban lehetséges lépésekről, de

úgy tűnik, a döntéshozók még nem határozták el magukat a kamatemelések időpontjával kapcsolatban

– mondja Daniel Lenz, a DZ Bank piaci stratégája. Az is nyitott kérdés tehát, hogy ha megtörténik az első szigorítás, az csak a betéti kamatokat érinti majd, vagy inkább kombinált lépésről lesz szó, és szigorítanak a refinanszírozási rátán is – tette hozzá a frankfurti szakértő.