Miután az új amerikai jegybankelnökkel magasabb kamatszintek kerültek a piacok látókörébe, egyes feltörekvő piacok nehezen viselhetik majd az idén tovább szigorodó amerikai monetáris kondíciókat. Szaúd-Arábia pedig különösen foghatja fejét, főleg, hogy az ország már egy ideje próbálja keresztülvinni átfogó gazdasági reformterveit – írja a CNBC.
Noha a tavalyi év kedvező volt a fejlődő gazdaságoknak, a befektetők még nem felejtették el azt az időszakot, amikor az USA jegybankja megkezdte a válság után bevezetett laza monetáris politika kivezetését. Akkor sokan megrémültek attól, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kötvényvásárlási programjának leállítása likviditási gondokat okozhat egyes feltörekvő piacokon.
Ha a kamatemelési ciklus hatására kiújulnak az aggodalmak, akkor az elemzők szerint
azok a gazdaságok érezhetik magukat kellemetlenül, melyek fizetőeszköze szorosan kötődik az amerikai dollárhoz.
Nem véletlen tehát, hogy Szaúd-Arábia, illetve más Öböl menti olajállamok számára nagyon nem mindegy, hogy alakul az amerikai jegybank politikája.
Tekintve az inflációs kockázatokat, amelyek felfelé nyomhatják az amerikai dollár árfolyamát, a Bank of America azt közölte, várakozásaik szerint három Fed kamatemelés tartható reálisnak idén – mások azonban már a négy szigorítást sem zárják ki.
Fontos azonban, hogy önmagában a kamatemelési ciklus még nem okoz feltétlenül súlyos problémákat a feltörekvő piacokon. A szigorítások ugyanis már bőven elkezdődtek, és eddig nem alakult ki pánik. Az elemzők szerint
a kockázatot sokkal inkább az jelenti, ha a Fed túl gyorsan emel kamatot,
ezzel pedig elindít egy olyan eladási hullámot, amely viszont már erősen érintheti a kockázatnak kitett gazdaságokat – 2013-ban épp erre volt példa.
A kulcskérdés végső soron az a feltörekvő piacok számára, hogy a Fed kamatemelései mennyire erősítik meg a dollárt. Ha ugyanis a dollár stabil marad, akkor a feltörekvők helyi eszközei továbbra is vonzók lesznek a befektetők számára.
Különösen érzékeny lehet a folyamatokra Szaúd-Arábia, ahol a riál a 3,75-ös árfolyamon hozzá van kötve a dollárhoz. Az Öböl menti államok évtizedeken keresztül elérték, hogy fizetőeszközeik egy bizonyos szinten maradjanak a dollár ellenében, azonban a szigorodó amerikai monetáris politika mindezt akár alá is áshatja.
Az egész folyamat mögötti probléma lényegében az, hogy a dollárhoz kötött olajfüggő országoknak nincs lehetőségük arra, hogy elkezdjék lendületesen leértékelni fizetőeszközeiket annak érdekében, hogy támogassák az exportot, és kiegyensúlyozzák a hazai kamatokból adódó hátrányokat. Ez azonban ahhoz vezethet, hogy
ha beütnek a kellemetlen tényezők, beszűkülhetnek a hitelkondíciók, vagyis az országok nehezebben juthatnak csak kölcsönökhöz.
Mindez pedig igencsak kellemetlenül érintené azokat az országokat, melyek komoly költségvetési ráfordításokkal igyekeznek megreformálni, illetve fellendíteni a gazdaságaikat. Minél rosszabb tehát egy ország pénzügyi helyzete,
a befektetők annál gyanúsabban tekintenek majd mindenfajta tőkebevonási kísérletre.
Így pedig a szaúdiak által erősen tervezett gigaüzlet, a Saudi Aramco tőzsdére vitele is nehezebb lehet. A potenciális vásárlók ugyanis kétszer is meggondolhatják, hogy beszállnak-e egy olyan vállalatba, melynek főrészvényese – a szaúdi állam – éppen kifogyóban van a pénzből.