Hiába állt talpra a görög gazdaság, baj van a turizmussal

Kleftiko bay, white cliffs of Kleftiko, Milos, Cyclades Islands, Greek Islands, Aegean Sea, Greece, Europe

A görög GDP a gazdasági válság óta mélyrepülésben volt évekig, azonban tavaly megjelent a fény az alagút végén, és hosszú idő után először nőtt az ország gazdasága. A legnagyobb húzóágazat, a turizmus is éledezik, egyre több a turista. Azonban hiába a mennyiségi siker, a minőség sok helyen még gyenge, és ez meglátszik a vendégek költésein is.

A görög gazdaság nagyon nehéz éveken van túl, az országot a szakadék széléről csak nagyon nehezen sikerült visszakormányozni, és a gazdasági világválság után a 2017-es év volt az első, amikor az ország GDP-je nem csökken az előző évhez képest.

Görögország, GDP Forrás: Origo, Világbank

A grafikon jól mutatja, hogy gyakorlatilag 2008 óta a bruttó nemzeti össztermék nyolc év alatt szinte a felére zsugorodott.

Azonban a 2017-es év fordulópont volt, a görög Statisztikai Hivatal szerint

tavaly 1,4 százalékos volt a gazdasági bővülés.

A turizmus a kulcs

A görög gazdaság húzóágazata a turizmus. Az elmúlt évek visszaesése ezt a szektort is megviselte, amely úgy tűnik, hogy most kezd magához térni. Azonban Yiannis Retsos, a Görög Turisztikai Szövetség (SETE) elnöke szerint

alapjaiban kell megreformálni az ország turizmusát.

Görögország az Eurostat 2016-os adatai alapján a hatodik legnépszerűbb turisztikai célpont a kontinensen, azonban ezzel nem szabad megelégedni.

A görög gazdaság legfőbb húzóágazata a turizmus Forrás: © 2015 Bloomberg Finance LP/Yorgos Karahalis

Ehhez azonban rengeteg új befektetésre, illetve a tőke beáramlására van szükség, amihez elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése.

Emellett az egyik legnagyobb baj, hogy az emberek Görögországra szezonális célpontként tekintenek,

május és szeptember között érkezik az országba látogatók jelentős része.

Ez tavaly majdnem 30 millió ember volt, ami az elnök szerint 40 millió is lehetne, ha kilenchónaposra sikerülne kitolni a szezont.

Folyamatos fejlesztések kellene Forrás: Getty Images/2015 Getty Images/Milos Bicanski

A cél azonban nem feltétlenül a mennyiség növelése, hanem a minőséget szeretnék előtérbe helyezni. Ezt úgy kívánják elérni a görögök, hogy magasabb hozzáadott értéket akarnak a turizmusból kihozni,

színesíteni akarják a palettát, ezzel megcélozva a tehetősebb vendégeket.

A görög turizmus számokban

A Bloomberg szerint 2017-ben az országba látogatók száma 10 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Számuk 27,2 millió volt, és összesen 14,5 milliárd euró bevételt generáltak.

2016-ban a turizmus GDP-hez való hozzájárulása 18,6 százalék volt. Egy londoni elemzőcég szerint ez a szám tíz év alatt elérheti a 23,8 százalékot.

Hiába a festői környezet, ha a fejlesztések elmaradnak Forrás: robertharding/Tuul/Tuul

Azonban előreláthatóan hiába éri el a görög turizmus 2021-re az évi 36 millós látogatószámot, és a 20 milliárd eurós bevételt, költeni is kell a turizmusra, nagyjából évente 6 milliárd eurót.

Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy nem feltétlenül a turisták számának a növelése a jó irány, hanem a bevételek növelése, ugyanis a látogatószám emelkedése biztató, de a beáramló pénz ezzel nem egyenesen arányos.

Volt olyan év, amikor 1,2 millióval többen látogattak az országba, de a bevételek csökkentek.

A látogatók száma szépen ível felfelé, de a bevétel szinte egy helyben toporog Forrás: Bank of Greece

Retsos szerint a hozzáadott érték növelése elsősorban az infrastruktúra fejlesztésével érhető el. Több hotelt kellene nyitni, és korszerűsíteni kell a kikötőket, reptereket. Ez hangsúlyosan igaz a nem athéni területekre,

ahol sok helyen még a 60-as éveket idéző állapotok uralkodnak.

A bürokrácia mellett további hátrányt jelent a cégek túladózatása, és a nemzetközi vállalatok a gazdasági légkört még mindig bizonytalannak érzik.

A létszám növekedése nem feltétlen jár a bevétel növekedésével Forrás: AFP

A szervezet vezetője szerint a társasági adónál sokkal nagyobb baj a magas áfa, amely miatt Görögország más államokkal szemben versenyhátrányban van. Az áfa mértéke az éttermekben 24 százalék, a hotelekben 13 százalék. Korábban ezek az értékek 13 és 6 százalék voltak.