Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A KSH kedden kiadott jelentése szerint januárban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ami hathavi csúcsnak számít.
A miniszter hozzátette, hogy a béremelkedés az ágazatok közül
a szállítást, a raktározást, az egészségügyet és az építőipart,
területi megoszlást tekintve pedig Békés, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyét érintette a legnagyobb mértékben.
Varga Mihály kiemelte, számítottak rá, hogy a 2016 novemberében a kormány és a szociális partnerek által
aláírt hatéves bérmegállapodás hatására jelentősen emelkednek a bérek, a fizetések növekedési üteme azonban meghaladta a várakozásokat.
Felidézte, a bérmegállapodás értelmében idén január elsején a minimálbér 8, a szakmunkás garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a hatéves bérmegállapodás nagy hangsúlyt helyez a munkaadói közterhek csökkentésére is. Ezt támasztja alá, hogy 9 százalék lett a társasági adó, a korábbi 27 százalékról tavaly 22-re,
idén pedig 19,5 százalékra csökkent a munkaadói járulék összege.
A tárcavezető bízik benne, hogy a következő évek reálbér-növekedése lehetőséget teremet arra, hogy a következő években 2-2 százalékponttal csökkenteni tudják a munkaadói járulékot, hiszen
a cél, hogy a munkaadókat terhelő járulék 2022-re 11,5 százalékra mérséklődjön.
Varga Mihály kifejtette a kormány jövőre vonatkozó tervei közül a legfontosabb, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán maradjon. Az elért egyensúlyi eredményeket nem szabad kockára tenni, a
magyar államadósság már 7 éve csökken,
az államháztartási hiányt évek óta nagyon kedvező szinten tudják tartani, tehát nincs eladósodási folyamat - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közlemény szerint a tavalyi 10 százalék feletti reálbér-növekedés után idén év elején még nagyobb mértékben, 11,5 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon. A kimagasló reálbér-növekedés főként a közszféra életpálya-programjainak és a kormány kezdeményezésére megkötött
hatéves bérmegállapodásnak köszönhető.
Kiemelték, hogy a kormány céljaival összhangban a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek között létrejött többéves megállapodás eredményeként a minimálbér bruttó összege a 2010. évi 73 500 forintról 2018-ra 138 000 forintra, azaz 88 százalékkal nőtt,
a garantált bérminimum összege pedig 89 500 forintról 180 500 forintra, azaz 102 százalékkal emelkedett.
Idén is a bérek további érdemi emelkedésére számítanak, ami a foglalkoztatás folyamatos bővülésével párhuzamosan tovább növelheti a magyar gazdaság teljesítményét - olvasható az NGM közleményében.
