Komoly, a jövedelem- és nyereségminimumot érintő változások léptek életbe az idei évben, ezért már nem feltétlen éri meg a minimumadó befizetése a vállalkozásoknak – hívta fel a figyelmet a MAZARS.
Az adótörvénynek több mint egy évtizede része a jövedelem- és nyereségminimumra vonatkozó előírás.
A szabály lényege, hogy az adóalanyok számára meghatározott egy elvárt vagy másként mondva minimum adóalapot, ami - kicsit leegyszerűsítve - az összes bevétel 2 százaléka. Ez alapján még a veszteséges vagy minimális nyereséggel rendelkező vállalkozásoknak is erősen ajánlott volt megfizetni a (jelenleg 9 százalékos) minimumadót
– mondta H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.
Az adóalapot korábban csökkentette az eladott áruk- és a közvetített szolgáltatások beszerzési értéke (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatás értéke, ám 2015-től ez a lehetőség megszűnt.
Épp ezért az utóbbi három évben a szabály sokkal szélesebb kört érintett.
Az adózók nagy része ráadásul eddig úgy tekintett a szabályra, mint kötelező elemre, vagyis automatikusan befizették a minimumadót, ha nem érték el az elvárt adóalapot.
A nyereségminimum összegét ugyan valóban kötelező meghatározni, ám az adó befizetése nem kötelező, az az adózó döntésén múlik.
„Azért választják mégis sokan ezt a megoldást, mert az eddigi szabályozás fenyegetően hatott azokra az adózókra, akik a minimumadó befizetése helyett az adómentességet választották. Ilyenkor ugyanis jó esélyük volt arra, hogy fennakadjanak az adóhatóság kockázatelemző rendszerének rostáján, és eljárás induljon ellenük eltitkolt bevételek miatt. Eddig ráadásul a bizonyítási kötelezettség az adózókra hárult, tehát nekik kellett bizonyítaniuk „ártatlanságukat". Egészen ennek megtörténtéig az adóhatóság vélelmezhette, hogy adóelkerülők" – emelte ki H. Nagy Dániel.
Ez azonban az idei évtől megváltozott, mivel a fenti jogszabályi fordulat már nem szerepel az adótörvényekben. Azaz már sokkal kisebb az adózók fenyegetettsége akkor, ha nem kívánják megfizetni a minimumadót.
A MAZARS tapasztalatai szerint ráadásul az erre vonatkozó NAV-os adóvizsgálatok száma egyébként is jócskán visszaesett az elmúlt években, vélhetőleg azért, mert az adóhatóság nem rendelkezett elég kapacitással arra, hogy elvégezze ezeket.
„Talán ezért is törölték ezt a részt a törvényből. Az adómentességet jelentő nyilatkozattétel és az ehhez szükséges adatok bemutatása ugyan adminisztrációs terhet jelent a vállalkozásoknak, mégis lehet, hogy megéri ezt a lehetőséget választani. Így ugyanis biztosan nem fizet majd vállalkozásunk több adót, mint feltétlenül szükséges lenne" – mondta a MAZARS adóigazgatója.